1.rész

-Justin!Gyere kezdődik a film!!
-Jövök már,jövök!

Óvodás korunk óta legeslegjobb barátok vagyunk.Nekem nincsenek lány barátaim csak Justin.Most is épp egy horror filmet kezdtünk el nézni csak épp valaki olyan lassú hogy már 5 perce megy a film és ő még mindig a popcornt pattogtatja a mikróban...

-Ahjj gyere már! - kicsit ingerültebben kiabáltam ismét.
-Amy,kérlek ne sürgess!

Mint a bárók,felemelt fejjel,egy terítővel a hátán mintha köpenye lenne,besurrant a szobába és királyiasan leült az ágyra majd így szólt :

-Miss Lédi Amy! A popcornja! - majd ezzel a mondattal úriasan odanyújtotta a nagy tál popcornt.

Természetesen benne voltam én is a viccelődésbe így úrinőkhöz méltóan válaszoltam.

-Köszönöm Ször Justin Bieber gróf. - Majd ezzel hatalmas nevetés tört ki.Az sem érdekelt minket hogy már vagy 20 perce megy a film.

Vége lett a filmnek.Mondanom sem kell én nagyon beparáztam rajta.Justin viszont férfiként tűrte a véres jeleneteket és meg sem rezzent.
Haha na jó csak vicceltem.Ő is ugyan úgy parázott mint én.Sőt...
Imádom Justinban hogy mindig viccelődik és soha nm szomorú.Olyan bolond.de hát én így szeretem.Ő a legjobb barátom és nála jobb nincs.

A délután hamar elment.Mikor észbe kaptunk már este fél 10 volt.Justin két utcányira lakik tőlünk egy gyönyörű házban.Soha sem érdekelt hogy mennyi pénze van és őt se érdekelte hogy nekünk mennyi pénzünk van.Mi mindig is csak egymás miatt szerettünk egymást.Már mint,mint a legjobb barátok.Értitek?!
Sok ember elítélt engem.Mindig is különc voltam.De Justin meglátta bennem azt akit még senki sem.
Mivel este volt és sötét nem akartam már h Justin egyedül mászkáljon az utcán így ott aludt nálam.Majdnem minden második nap ott alszik nálam.Valahogy mindig olyan gyorsan elmegy az idő ha vele vagyok így mindig késő este vesszünk észre hogy hoppá este van.
De mint mondtam majdnem minden második nap ott aludt így már volt neki saját párnája meg minden.
Sokszor fogjátok hallani ezt a : "meg minden" -t.Szeretem ezt a szópárt mert a mondás szerint : "olyan mint a raffaello,többet mond minden szónál" :)
Na szóval este szépen megfürödtünk,megvacsiztunk majd lefeküdtünk.
Sajnos reggel korán is keltünk mivel Justint hívta a menedzsere,Schooter,hogy menjen be a stúdióba.Természetesen mint mindig,elkísértem.Szegénykém,majdnem minden este későn fekszik azért mert a stúdióban veszik fel az egyik számát vagy mert koncertje volt vagy valami másért és utána korán kel azért mert stúdióba kell mennie vagy koncertre meg minden.
Senki nem értheti hogy milyen az élete,mivel nem érzik azt amit ő.Én mindenbe mellette állok és segítek neki ha tudok.

Olyan este 8 óra fele indultunk haza a stúdióból.Nagyon fáradtak voltunk mind a ketten.Úgy döntöttünk,hogy ma este Justinnál alszunk.Olyan gyönyörű házuk van.Olyan nagy hogy én már kétszer is eltévedtem benne.Pedig nagyon sokat vagyok náluk szint úgy mint Justin nálunk.Mi már testvéreknek számítottunk.Tudtuk hogy mit szeret a másik,tudtuk hogy mikor kell vigasztalni vagy éppen a másikkal együtt síni vagy nevetni,tudtuk hogy mikor nem szabadott viccelődni vagy épp egész álló nap nevetni.Mindent tudtunk egymásról,minden apró kis titkot elmondtunk egymásnak.

Este mikor hazaértünk Justinékhoz nem törődtünk semmivel se,fogtuk magunkat és egyenest a fürdőbe vetettük magunkat.Persze nem egyszerre.Éjjel alig bírtam aludni.Csak forgolódtam.Nagyon fájt a fejem,így lementem a konyhába egy aszpirinért.Mikor visszaértem a szobába és lefeküdtem épp be akartam hunyni a szemem mikor kopogást hallok az erkély felől.Kinyitottam az üvegajtót majd szép óvatosan kisétáltam.Mikor lenéztem egy lányt pillantottam meg.Mutogatott hogy menjek le.A sötétben nem láttam hogy ki az így hát lementem.Mikor kiléptem az ajtón sikítani tudtam volna az örömtől.Selena Gomez,a nagy Selena Gomez ott állt előttem egy méterre. :O

-Úristen!Te..te..te...
-Shhh! Ne kiabálj! Még felébrednek a szomszédok!!
-De te..te hogy.és mi..Te hogyan kerülsz ide?? - értelmetlenül és még mindig az örömtől csukladozó hanggal kérdeztem.
-Justin alszik?

Ekkor megértettem mindent.Az én kis Justinom becsajozott.Na végre talált valakit aki normális és nem egy cafka.

-Igen alszik! Nincs kedved bejönni? -nagyon hideg volt kint így gondoltam jobb lenne bent folytatni a csevegést.
-Köszönöm de nem.Sietek! Megmondanád neki reggel hogy kerestem? megköszönném ! - apró mosolyra húzta a száját.
-Persze! - vigyorogtam neki vissza.

Aprót bólintott amivel azt sugározta hogy "köszönöm".Intettem neki majd megvártam míg beszáll az autóba és elhajt.Még mindig nem hittem a szememnek.Tényleg én beszélgettem Selena Gomezzel? Én Amy Trescott beszélgettem Selena Gomezzel? Ilyen nincs.Ilyenkor szokásomban áll fura elgondolkodós fejet vágni és suttogva kitapintani az igazságot.Felmentem a szobába majd visszafeküdtem.