Először is.Sokan akartátok ugye hogy Amy terhes legyen.Nem mondom meg hogy melyik részben derül ki vagy hogy mi lesz vele de ha türelmesek lesztek akkor meg fogjátok tudni.Bejelenteném azt is hogy az elkövetkezendő részek izgalom teljesek lesznek szóval jó olvasást majd hozzájuk és ehhez a részhez is :)) ♥
Mikor hazaértünk örömteli léptekkel léptem a konyhába.Nagyon megéheztem.Lehet hogy neki nem volt olyan hosszú de nekem...egy örökké valóság.Csináltam gyors egy szendvicset majd felrobogtam Amy-hez a szobába aki már lelkesen próbálgatta a vadonatúj ruhákat.Amint a küszöbre léptem meg is fordultam és visszasiettem a nappaliba.Túl sexy ahhoz hogy végignézzem ahogy mindent felvesz majd LE.Már nem bírom idegekkel.És úgy veszem észre mintha még provokálna is.Lehuppantam a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t.Anya is csatlakozott hozzám.
-Scoo hol van? Szeretnék vele beszélni. - néztem rá.
-Nem tudom.Legutóbb az edző teremből jött ki.De hogy vissza is ment e azt nem tudom.Nézd meg ott.
-Okés,köszönöm. - adtam egy puszit a homlokára majd felpattantam és lementem az edzőterembe.
Szerencsére ott volt és pont végzett.
-Csá haver! - adott egy pacsit. -na mizu? Kivásárolgatta magát? - nevetett fel.
-Ki.. - sóhajtottam. - figyelj..segítened kell!
-Na mi a baj?
-Tudod..mivel holnap lesz az esküvő,és már mindent lerendeztem miközben Amy vásárolt,az van hogy eszméletlenül izgulok.
-Ohh öcskös! Ez természetes. - vigyorgott. -mit kell még elrendezned?
-Már minden megvan mondom..csak..
-Csak?
-Szerinted szeret engem Amy? Úgy értem hogy még mindig mint az elején? - kicsit bekönnyezett a szemem de megpróbáltam visszatartani a teljes kiborulást.
-Ezt most miért kérded?
-Hát..csak.
-Idefigyelj! Amy az a személy aki a világon a leges legjobban szeret téged.Vagy is persze csak anyukád után.Nem tudom hogy miért nem veszed észre.Én úgy vettem észre hogy meghalni is képes lenne érted szóval ilyen kérdéseken ne is járjon az agyad! Főleg ne az esküvőtök előtt.
-Lehet hogy igazad van haver.
-Nem lehet hanem biztos! Nekem mindig igazam van.
-Csak tudod...már kb 2 hete nem volt az..
-Mi?
-Hát az..sex.
-Mi? De miért?
-Állítólag valami magazinban olvasott valamit és most azt hiszi hogy neki is azt kell tennie.
-Hát akkor meg?!
-De akkor is.Mi van ha ez csak egy kifogás? És ha hülyeséget követünk el az esküvővel?
-De hogy! Szeret téged hidd el.Ahogy ismerem Amy-t ő egy egyenes ember és megmondaná hogy ha nem szeretne már.Meg amúgy is! Nem találsz még egy ilyen lányt.Aki nem csak a pénzért és a hírnévért van veled hanem azért mert iszonyatosan,szívből szeret.
-Igazad van! Nem is tudom miért gondolkozom ezen.
-Na végre.
-De még mindig izgulok. - nevettem fel.
-Hát istenem! - ő is nevetett. - majd elmúlik. - lépett el mellettem majd megindult a lépcső felé. -Vagy nem. -suttogta de meghallottam.
-Haha! - hallok ám.
Lehet hogy teljesen oktalanul vagyok ideges.Nem kell aggódni.
Összeszedtem magam és én is megindultam felfelé.A többiek már a nappaliban voltak.Ment egy sorozat és anya meg Amy bele vannak zúgva a hapiba.Chh pedig nem is olyan jóképű mint én.
-Na már megint ez megy? - fintorogtam majd lehuppantam a szerelmem mellé.
-Még szép.
Csillogó szemekkel bámulták a tv-t majd mikor jött a romantikus rész összeölelkeztek és együtt sírtak.Ilyenkor én csak nevetek rajtuk.Tipikus nők.Mindenen sírnak akár szomorú akár vicces.
Úgy döntöttem inkább férfiak közé kéne keverednem így felhívtam Lil Za-t és a többi havert hogy találkozzunk egy helyen.
Elköszöntem a lányoktól és már mentem is.Rég mentem már otthonról bulizni szóval kicsit furcsa lesz de majd belejövök.Azt tudni kell hogy Za,Chaz és Twist egy igazi partiállatok főleg ha együtt vannak.Azért jöttem velük most.
-Csá tesó! - pacsizott le Za.
-Mizu van haver? - szint úgy követte Twist.
-Ohh sziia cica! - ölelt meg Chaz.
Igen.Meleg....
Haha amúgy nem! Olyan ő nekem mint a testvérem.Ugyan volt egy kis összetűzésünk mikor Selenának rúgta a port de megbeszéltünk mindent és azóta változatlan a kapcsolatunk.
-Na..először is! Egy életbe vágó kérdést szeretnék feltenni. - szólalt meg Za komoly arcal. - ki fogja állni a piákat? - persze neki ez a legfontosabb,nem ám az hogy együtt lehetünk egy kis időre.
-Mivel te kérdezted meg először ezért te. - kacsintottam rá majd megindultunk befelé.
-Hé,hé,hé! Na ne! Ne szivass! Twist úgy iszik mint a ló! Nem fogom kifizetni az ő cekkjét.
-Jó akkor én fizetek. - feleltem.
2013. szeptember 28., szombat
2013. szeptember 24., kedd
45.rész
Bocsi ha egy kicsit rövid és uncsi lett de sietnem kellett :/ de ígérem a kövi jobb lesz :) ♥ szeretlek titeket :*
Megágyaztam neki a földön és lefeküdtünk.Szegénykémnek nagyon nem jön be ez a dolog de legalább megért engem.Lehet hogy az ő számára egy jellegtelen dolog de tiszteletben tartja a döntésem és ezért mégjobban szeretem.
-Amy?! - suttogott - azért egy puszit kapok?
-Persze! - elmosolyodtam és lehajoltam hozzá.
Ám egy hirtelen mozdulattal elforditotta a fejét és nem az arcára hanem a szájára kapott puszit.Amiből aztán csók lett s azt követte a szenvedélyes csókolózás.Megfogta a kezemet és magára húzott.Kezét fenekemre helyezte a másikkal pedig a fejemet tartotta.Szorosan ölelt és nem akart elengedni.Én sem bírtam ellenállni de valahogy még is muszáj volt.Kezemet a férfiasságára tettem majd simogatni kezdtem.Éreztem hogy enyhít szorításán így gyorsan felpattantam róla vissza az ágyra.
-Ahj túl ravasz vagy!! - rimánkodott.
-Sajnálom de nem szabad! - én is nagyon kívánom őt de megfogadtam magamnak hogy kibírom és ha már elkezdtem be is fejezem.
-Ugye tudod hogy legközelebb nem engedlek el?!
-Nem lesz legközelebb!
-Hiszed! - vigyorgott majd felült és engem nézett. -Akarlak!Most rögtön! És tudom hogy te is akarsz.
-Én is akarlak!El sem tudod képzelni hogy mennyire de megfogadtam hogy nem esek kísértésbe.
-Hát jó! De az esküvő napján féljél! Vigyázz magadra mert bármikor lecsaphatok rád! - fenyegetett.
Komolyan mondom hogy megijedtem.Bólogattam majd nevetve visszabújtam a meleg takaró védelmébe.
*Justin szemszöge*
Nem fogom már sokáig bírni..és még 2 nap van hátra.Remélem hamar elmegy az idő és végre érezhetem a testét.Viszont addig bele kell nyugodnom hogy nem érhetek hozzá.Mert ha hozzáérek egyből elvesztem magam alatt az uralmat.De nem tehetek róla.Ő ezt hozza ki belőlem.
*Másnap reggel*
-Jó reggelt édes! - köszöntöttem az ébredező barátnőmet.
-Szia! Hány óra van? - szólt vissza kómás fejjel.
-Fél tizenegy.
-Úristen már ennyi az idő.Ah nem akarok felkelni! - nyavalygott.
-Pedig kéne.
-De nem akarok. - bújt a takaró alá.
-El kéne mennünk a....mindegy hogy hova csak gyere.Öltözz fel és én lent várlak a kocsiban. - hajolni akartam volna hozzá hogy megcsókoljam de úgy döntöttem hogy inkább még sem.Hát ha elvesztem az uralmamat.
Éjjel gondolkodtam.Erőt szedtem magamba amivel talán kibírom még az esküvőig.Kialakítottam egy taktikát.Ha nem látom őt sexy ruhákban és nem jövök vele közelebbi kapcsolatba akkor talán sikerül.De arra felkészülhet hogy esküvő után nem állok jót magamért.Lehet hogy kicsit perverznek hallatszik amiket most itt összehordok..de igaz!
-Itt vagyok! Elárulod hogy hová viszel? - zökkentett ki gondolataimból Amy.
-Titok. - próbálok kerülni minden szemkontaktust.Sőt minden féle kontaktust vagy közelebbi testhelyzetet.
Láttam rajta hogy kicsit zavarja hogy rá sem nézek és hozzá sem érek.De ha egyszer ő akarta hogy ne érjek hozzá akkor ennek ez az ára.Nem tehetek róla és én sem így akarom de ez az egyetlen amitől kibírom.
Úgy döntöttem hogy elviszem egy kicsit vásárolni.Nem tudom hogy mennyire ideges az esküvő miatt de megpróbálom valahogy felvidítani vagy viccelődni hogy egy kicsit oldódjon a feszültség.
-Megjöttünk! - lassítottam egy pláza féleség előtt.Még nem jártam ott és szerintem ő sem így gondoltam jó lesz hogy újdonságokat lásson.
-Itt még nem jártam.De miért hoztál most ide?
-Tudom hogy nagy a feszültség és gondoltam jó kis program lehetne ez nekünk..vagy is neked.Én majd csak nézlek! És az benne a legjobb hogy mindent én fizetek.Juhhé.
-Jajj de édes vagy! Akkor direkt nem veszek olyan drága cuccokat okés? Szeretlek édes!! - közelebb jött és lesmárolt.
Azt hittem hogy ott helyben neki esek.De megpróbáltam visszafogni magam így csak mosolyogtam és továbbra is magam elé bámultam kerülve a vele való szemkontaktust.
Mikor beléptünk az első szoknyát amit meglátott felkapta és ment vele az öltözőbe.Majd sorban jött ki és vitte be a drágábbnál drágább viszont szebbnél szebb ruhákat.S mind e közben fülig érő mosollyal vigyorgott rám.Tudtam hogy ez lesz szóval fel vagyok készülve.Miután vagy 30 ruhával tért vissza elém kijelentette hogy készen van és hogy fizethetek.Hát jó.Kifizettem és már mentünk is.
-Figyu bébi! - nézett rám.
-Hmm? - nem néztem rá mert az utat kellett figyelnem.
-Ugye nincs semmi baj?
-Mi baj lenne? - értetlenkedtem.
-Hát..tegnap óta rám sem mersz nézni,kerülsz velem mindent érintkezést.Ennyire haragszol? Mert ha igen,nem szeretném ha ez miatt szeretnél ki belőlem.
-Tudod,ez épp azért van mert annyira szeretlek hogy tisztelem a döntésedet és nem akarom elveszteni magam alatt az önkontrollt..
-Értem.. - hajtotta le fejét.Láttam rajta hogy szomorú vagy is rosszul érzi magát.
-Hidd el hogy nem akarom én sem ezt de csak ez az egy módja van arra hogy ne teperjelek le! - mosolyogtam mire ő is elmosolyodott.
Megágyaztam neki a földön és lefeküdtünk.Szegénykémnek nagyon nem jön be ez a dolog de legalább megért engem.Lehet hogy az ő számára egy jellegtelen dolog de tiszteletben tartja a döntésem és ezért mégjobban szeretem.
-Amy?! - suttogott - azért egy puszit kapok?
-Persze! - elmosolyodtam és lehajoltam hozzá.
Ám egy hirtelen mozdulattal elforditotta a fejét és nem az arcára hanem a szájára kapott puszit.Amiből aztán csók lett s azt követte a szenvedélyes csókolózás.Megfogta a kezemet és magára húzott.Kezét fenekemre helyezte a másikkal pedig a fejemet tartotta.Szorosan ölelt és nem akart elengedni.Én sem bírtam ellenállni de valahogy még is muszáj volt.Kezemet a férfiasságára tettem majd simogatni kezdtem.Éreztem hogy enyhít szorításán így gyorsan felpattantam róla vissza az ágyra.
-Ahj túl ravasz vagy!! - rimánkodott.
-Sajnálom de nem szabad! - én is nagyon kívánom őt de megfogadtam magamnak hogy kibírom és ha már elkezdtem be is fejezem.
-Ugye tudod hogy legközelebb nem engedlek el?!
-Nem lesz legközelebb!
-Hiszed! - vigyorgott majd felült és engem nézett. -Akarlak!Most rögtön! És tudom hogy te is akarsz.
-Én is akarlak!El sem tudod képzelni hogy mennyire de megfogadtam hogy nem esek kísértésbe.
-Hát jó! De az esküvő napján féljél! Vigyázz magadra mert bármikor lecsaphatok rád! - fenyegetett.
Komolyan mondom hogy megijedtem.Bólogattam majd nevetve visszabújtam a meleg takaró védelmébe.
*Justin szemszöge*
Nem fogom már sokáig bírni..és még 2 nap van hátra.Remélem hamar elmegy az idő és végre érezhetem a testét.Viszont addig bele kell nyugodnom hogy nem érhetek hozzá.Mert ha hozzáérek egyből elvesztem magam alatt az uralmat.De nem tehetek róla.Ő ezt hozza ki belőlem.
*Másnap reggel*
-Jó reggelt édes! - köszöntöttem az ébredező barátnőmet.
-Szia! Hány óra van? - szólt vissza kómás fejjel.
-Fél tizenegy.
-Úristen már ennyi az idő.Ah nem akarok felkelni! - nyavalygott.
-Pedig kéne.
-De nem akarok. - bújt a takaró alá.
-El kéne mennünk a....mindegy hogy hova csak gyere.Öltözz fel és én lent várlak a kocsiban. - hajolni akartam volna hozzá hogy megcsókoljam de úgy döntöttem hogy inkább még sem.Hát ha elvesztem az uralmamat.
Éjjel gondolkodtam.Erőt szedtem magamba amivel talán kibírom még az esküvőig.Kialakítottam egy taktikát.Ha nem látom őt sexy ruhákban és nem jövök vele közelebbi kapcsolatba akkor talán sikerül.De arra felkészülhet hogy esküvő után nem állok jót magamért.Lehet hogy kicsit perverznek hallatszik amiket most itt összehordok..de igaz!
-Itt vagyok! Elárulod hogy hová viszel? - zökkentett ki gondolataimból Amy.
-Titok. - próbálok kerülni minden szemkontaktust.Sőt minden féle kontaktust vagy közelebbi testhelyzetet.
Láttam rajta hogy kicsit zavarja hogy rá sem nézek és hozzá sem érek.De ha egyszer ő akarta hogy ne érjek hozzá akkor ennek ez az ára.Nem tehetek róla és én sem így akarom de ez az egyetlen amitől kibírom.
Úgy döntöttem hogy elviszem egy kicsit vásárolni.Nem tudom hogy mennyire ideges az esküvő miatt de megpróbálom valahogy felvidítani vagy viccelődni hogy egy kicsit oldódjon a feszültség.
-Megjöttünk! - lassítottam egy pláza féleség előtt.Még nem jártam ott és szerintem ő sem így gondoltam jó lesz hogy újdonságokat lásson.
-Itt még nem jártam.De miért hoztál most ide?
-Tudom hogy nagy a feszültség és gondoltam jó kis program lehetne ez nekünk..vagy is neked.Én majd csak nézlek! És az benne a legjobb hogy mindent én fizetek.Juhhé.
-Jajj de édes vagy! Akkor direkt nem veszek olyan drága cuccokat okés? Szeretlek édes!! - közelebb jött és lesmárolt.
Azt hittem hogy ott helyben neki esek.De megpróbáltam visszafogni magam így csak mosolyogtam és továbbra is magam elé bámultam kerülve a vele való szemkontaktust.
Mikor beléptünk az első szoknyát amit meglátott felkapta és ment vele az öltözőbe.Majd sorban jött ki és vitte be a drágábbnál drágább viszont szebbnél szebb ruhákat.S mind e közben fülig érő mosollyal vigyorgott rám.Tudtam hogy ez lesz szóval fel vagyok készülve.Miután vagy 30 ruhával tért vissza elém kijelentette hogy készen van és hogy fizethetek.Hát jó.Kifizettem és már mentünk is.
-Figyu bébi! - nézett rám.
-Hmm? - nem néztem rá mert az utat kellett figyelnem.
-Ugye nincs semmi baj?
-Mi baj lenne? - értetlenkedtem.
-Hát..tegnap óta rám sem mersz nézni,kerülsz velem mindent érintkezést.Ennyire haragszol? Mert ha igen,nem szeretném ha ez miatt szeretnél ki belőlem.
-Tudod,ez épp azért van mert annyira szeretlek hogy tisztelem a döntésedet és nem akarom elveszteni magam alatt az önkontrollt..
-Értem.. - hajtotta le fejét.Láttam rajta hogy szomorú vagy is rosszul érzi magát.
-Hidd el hogy nem akarom én sem ezt de csak ez az egy módja van arra hogy ne teperjelek le! - mosolyogtam mire ő is elmosolyodott.
2013. szeptember 20., péntek
44.rész
Véget ért a szavazás! Először is köszönöm annak aki szavazott és annak is aki komizott :)) ♥ A végeredményben egyértelmű volt számomra hogy terhesnek kell lennie Amy-nek. Ám most még nem tudom belerakni a történetbe mert még kell egy csomó más dolog amire tudok alapozni terhességet.Remélem hogy megértitek. De szerintem a 45. -46. részben benne lesz szóval nincs ok a pánikra :) remélem ez a rész is tetszeni fog és sajnálom hogy ennyi kések vele. JÓ olvasást! ♥ :*
Felmentem a szobába hogy felvegyek egy normális tiszta ruhát.Simán nekem esett volna Amy ha nem jövök el onnan.Nem bír nekem ellenállni és azt ő is jól tudja.Most megúszta ennyivel de még nincs vége a napnak.
Felöltöztem és lementem a konyhába.A víz rendesen leszívta az energiámat szóval csináltam egy jó nagy szendvicset.Gondoltam Amy is éhes ezért elővettem egy tálcát és raktam rá minden félét.Gyümölcsöt,zöldséget és még sok mást.Megindultam vele kifelé s letettem az asztalra.Egyből megcélozta az epres tálat.
-Miért csinálod ezt? Mire jó ez neked? Csak szenvedsz! Én tudom hogy akarsz és ezt te is tudod jól de akkor meg miért? Hmm béby? - szóltam hozzá egy kicsit több erotikával a hangomban.
-Na jó elmondom,de ne röhögj ki!
-Ígérem. - mosolyogtam.
-Olvastam egy újságot.Ilyen esküvőit tudod. Na és az voltak benne más emberek esküvői és találtam egy olyat amiben mind a két fél vallásos.Ez végül is nem érdekelt csak azt mondta a csaj hogy azért nem akar az esküvőig sexelni mert akkor hazudna a fehér ruhával.Ugyan is a fehér ruha a tisztaságot,szüzességet és a szendeséget jelképezi.És én nem akarok hazudni érted?
Elég nehéz volt mosolygás nélkül válaszolnom de összeszedtem magam és kinyögtem egy halk "értem" - et.
Elkezdtem enni a szendvicsemet s ennek segítségével visszatartottam a röhögést.Nem akartam bunkó lenni.
Még egy elég hosszú ideig elbeszélgettünk egyben az esküvőről és minden másról.Ezért szeretem őt annyira.Ha nincs is miről beszélni akkor is tudunk beszélni akár mennyit.
*3-4 óra múlva*
-Jössz már kicsim? - kiabáltam a kocsiból a házba.
-Jövök már,jövök! - hallottam édes hangját majd kilépett a házból.Gyönyörű volt. -Itt vagyok bocsi,csak tudod ez nekem nem úgy megy mint neked.
-Mi tart olyan sokáig felvenni egy sportos ruhát meg egy cipőt?
-Hidd el ha lányból lennél megértenéd de így hiába magyarázkodnom szóval inkább menjünk.
*Amy szemszöge*
Mikor Justin a beszélgetésünk közben kijelentette hogy ma este lesz az első próbánk akkor ledermedtem.Félek hogy mit fognak hozzám szólni a többiek.Mi van ha nem tetszem nekik és utálni fognak és kiutálnak? Reménykedni tudok csak hogy szeressenek.Tudom hogy Juss azt mondta hogy engem nem lehet nem szeretni de..pont jó ember mondja ezt.Még jó hogy ő ezt mondja mikor ő szeret engem a legjobban.Azért izgatottan várom már az első próbát.Rég táncoltam szóval nem tudom hogy hogy fog menni.
Kb negyed óra múlva oda is értünk a próbateremhez.Justin kiszállt ám nekem nem volt erőm kiszállni.Túlságosan izgultam.Juss udvariasan kinyitotta az ajtót.
-Édes! Figyelj rám.Nem azért mondom hogy felvidítsalak hanem azért mert ez az igazság.Te egy eszméletlen kedves és vicces lány vagy! Pofátlan hogy ennyire tökéletes vagy szóval emeld ki abból a kocsiból azt a formás tomporod és indulj meg befelé mert én viszlek be! - biztatott a maga módján.
-Szeretlek! - sóhajtottam majd kiszálltam a kocsiból.Megragadtam a kezét és elindultunk.
Beléptünk a terembe és már ott volt mindenki.Sportos cuccban és rengeteg ásványvíz társaságában.
Egyből mindenki körénk gyűlt és Justin elmondta nekik hogy pontosan mi lesz a jövőbe nézve stb..
Bemutatkoztam mindenkinek.Olyan aranyosak voltak.Mosolyogtak és egyből barátnőjüknek tekintettek.Kedvesen szóltak hozzám és ölelgettek.Olyan jó volt tudni hogy tetszem nekik.
Justin kacsintott és azzal az "Én megmondtam" fejjel nézett rám.Megölelt és adott egy puszit a homlokomra.
-Na srácok akkor az a lényeg hogy nem lesz koreográfusunk! - mindenki éjjenezni kezdett Juss kijelentésére. - Helyette Amy és jómagam fogunk és persze ti koreográfiákat kialakítani szóval mindent bele.
Bemelegítettünk és el is kezdtük.Mikor még otthon kint a medencénél voltam elkezdtem írni és rajzolni egy papírra pár lépést.
*Este*
Nagyon fárasztó volt a próba. Kb 2 órát biztos hogy gyakoroltunk.De az a jó hogy már megcsináltuk a koreográfiánk felét szóval hamar készen leszünk.Még 2-3 próba és készen is leszünk a következő koncertre.Azt mondták hogy nagyon ügyes vagyok aminek nagyon örültem.
-Cica! - kiabált Juss felfelé jövet a lépcsőn.
-Hmm? - léptem ki a szobából.
-Én valahogy nem vagyok fáradt! Te?
-Én sem de azért most nagyon le akarok tusolni.Vagy mész előbb te?
-Menj csak majd megyek utánad.
-Oké.
Megindultam a fürdő felé.Alig vártam már hogy a víz végigsimítsa testemet lemosva ezzel a koszt.
Az ajtót alaposan becsuktam.Nem kulcsra de azért jól megnyomtam hogy egy kicsit rászoruljon.Lehámoztam magamról a ruhákat és beálltam a zuhany alá.Befelé fordultam és élveztem a csendet.Emlékszem mikor ugyan így csináltam és az lett belőle hogy Justin bejött én nem vettem észre és hopp! már is sikerült levennie a lábamról.
Igyekezni kezdtem.
Mikor végeztem kiléptem a kabinból és magamra tekertem a törülközőt majd visszaslattyogtam a szobába.Justin nem volt ott szóval megnyugodtam.Ledobtam a törcsit és amilyen gyorsan csak tudtam elkezdtem keresgetni egy pizsit.Nem tudom hogy hogy de egyet sem találtam.Az összes eltűnt a szekrényből.
-Ezeket keresed? - hallottam egy hangot a hátam mögül. -Ha kell akkor vedd el! - incselkedett Juss.
-Ahhj Justin kérlek add ide! -fordultam felé s mikor rám nézett láttam a szemét,láttam hogy mennyire akar és hogy akár mennyire is akarnám nem tudnék kitérni előle.De azért megpróbálok.
-Mondom,ha kell akkor vedd el. - megharapta az ajkát és kacsintott egyet.
Lehajoltam hogy felvegyem a törölközőt ám hirtelen rálépett.
-Kérlek Justin! - kérleltem szinte könyörögve.
-Jó vagy így is hidd el! - megnyalta szája szélét majd még jobban szemlélni kezdett.
Ránéztem és ölbe tett karokkal próbáltam olvasni a szeméből mikor eszembe jutott egy terv.
Nem is tétováztam.Közelebb léptem hozzá.Kezét mellemre tettem.
-Ezt akarod? - kérdeztem.
Nem válaszolt csak szeme felcsillant és éreztem hogy szíve gyorsabban ver.
-Akkor most szépen lefekszel az ágyra és vársz egy kicsit! - utasítottam.
Nem is kötött belém csak tette amit mondtam.Felkaptam a törölközőt és kimentem vele a fürdőbe.Persze egy pizsamát is magamhoz vettem.Felöltöztem és visszamentem a szobába.Justin már ott várt meztelenül és akkora vigyor volt az arcán hogy az leírhatatlan.
-Most mi van? - kérdezte kétségbeesetten.
-Nem mondtam hogy most kapod meg amit akarsz.
-Amy! Kérlek! Nem bírom már ki.Akarlak és ezt nem tudom meggátolni.Tudom hogy te is akarsz de az a fehér ruhás sztori elvarázsolja az eszedet.Kérlek! Akkor csak egy kis ..
-Nem! Justin kérlek értsd meg hogy ez nekem fontos! - vágtam szavába.
-De nem muszáj sexelni.Elég ha csak a kezedet használod.
-Justin! - förmedtem rá.
-Jó,jó megértettem. - keseredett el.
-De tudod milyen nehéz hogy itt vagy mellettem és még pizsamában és smink nélkül is iszonyat sexy vagy és egész nap veled vagyok te meg direkt éheztetsz és kicsi ruhákba járkálsz hogy beindíts! Tudod ez nem fer. - durcázott.
-Akkor átmegyek a vendégszobába hogy ne ess kísértésbe.
-De az meg még rosszabb ha nem vagy velem!
-Ahhj - nevettem fel. - rosszabb vagy mint egy gyerek.
-De ha egyszer a te hibád!
-Persze fogj rém mindent! - vigyorogtam még mindig a durcás kisfiúra.
-Miért vagy ilyen dögös?
-Reklamáció a gyártóknál.
-Na jó.Tudod mit? Én alszok a földön te pedig az ágyon.
-Hát jó.Ha ezt akarod.
Felmentem a szobába hogy felvegyek egy normális tiszta ruhát.Simán nekem esett volna Amy ha nem jövök el onnan.Nem bír nekem ellenállni és azt ő is jól tudja.Most megúszta ennyivel de még nincs vége a napnak.
Felöltöztem és lementem a konyhába.A víz rendesen leszívta az energiámat szóval csináltam egy jó nagy szendvicset.Gondoltam Amy is éhes ezért elővettem egy tálcát és raktam rá minden félét.Gyümölcsöt,zöldséget és még sok mást.Megindultam vele kifelé s letettem az asztalra.Egyből megcélozta az epres tálat.
-Miért csinálod ezt? Mire jó ez neked? Csak szenvedsz! Én tudom hogy akarsz és ezt te is tudod jól de akkor meg miért? Hmm béby? - szóltam hozzá egy kicsit több erotikával a hangomban.
-Na jó elmondom,de ne röhögj ki!
-Ígérem. - mosolyogtam.
-Olvastam egy újságot.Ilyen esküvőit tudod. Na és az voltak benne más emberek esküvői és találtam egy olyat amiben mind a két fél vallásos.Ez végül is nem érdekelt csak azt mondta a csaj hogy azért nem akar az esküvőig sexelni mert akkor hazudna a fehér ruhával.Ugyan is a fehér ruha a tisztaságot,szüzességet és a szendeséget jelképezi.És én nem akarok hazudni érted?
Elég nehéz volt mosolygás nélkül válaszolnom de összeszedtem magam és kinyögtem egy halk "értem" - et.
Elkezdtem enni a szendvicsemet s ennek segítségével visszatartottam a röhögést.Nem akartam bunkó lenni.
Még egy elég hosszú ideig elbeszélgettünk egyben az esküvőről és minden másról.Ezért szeretem őt annyira.Ha nincs is miről beszélni akkor is tudunk beszélni akár mennyit.
*3-4 óra múlva*
-Jössz már kicsim? - kiabáltam a kocsiból a házba.
-Jövök már,jövök! - hallottam édes hangját majd kilépett a házból.Gyönyörű volt. -Itt vagyok bocsi,csak tudod ez nekem nem úgy megy mint neked.
-Mi tart olyan sokáig felvenni egy sportos ruhát meg egy cipőt?
-Hidd el ha lányból lennél megértenéd de így hiába magyarázkodnom szóval inkább menjünk.
*Amy szemszöge*
Mikor Justin a beszélgetésünk közben kijelentette hogy ma este lesz az első próbánk akkor ledermedtem.Félek hogy mit fognak hozzám szólni a többiek.Mi van ha nem tetszem nekik és utálni fognak és kiutálnak? Reménykedni tudok csak hogy szeressenek.Tudom hogy Juss azt mondta hogy engem nem lehet nem szeretni de..pont jó ember mondja ezt.Még jó hogy ő ezt mondja mikor ő szeret engem a legjobban.Azért izgatottan várom már az első próbát.Rég táncoltam szóval nem tudom hogy hogy fog menni.
Kb negyed óra múlva oda is értünk a próbateremhez.Justin kiszállt ám nekem nem volt erőm kiszállni.Túlságosan izgultam.Juss udvariasan kinyitotta az ajtót.
-Édes! Figyelj rám.Nem azért mondom hogy felvidítsalak hanem azért mert ez az igazság.Te egy eszméletlen kedves és vicces lány vagy! Pofátlan hogy ennyire tökéletes vagy szóval emeld ki abból a kocsiból azt a formás tomporod és indulj meg befelé mert én viszlek be! - biztatott a maga módján.
-Szeretlek! - sóhajtottam majd kiszálltam a kocsiból.Megragadtam a kezét és elindultunk.
Beléptünk a terembe és már ott volt mindenki.Sportos cuccban és rengeteg ásványvíz társaságában.
Egyből mindenki körénk gyűlt és Justin elmondta nekik hogy pontosan mi lesz a jövőbe nézve stb..
Bemutatkoztam mindenkinek.Olyan aranyosak voltak.Mosolyogtak és egyből barátnőjüknek tekintettek.Kedvesen szóltak hozzám és ölelgettek.Olyan jó volt tudni hogy tetszem nekik.
Justin kacsintott és azzal az "Én megmondtam" fejjel nézett rám.Megölelt és adott egy puszit a homlokomra.
-Na srácok akkor az a lényeg hogy nem lesz koreográfusunk! - mindenki éjjenezni kezdett Juss kijelentésére. - Helyette Amy és jómagam fogunk és persze ti koreográfiákat kialakítani szóval mindent bele.
Bemelegítettünk és el is kezdtük.Mikor még otthon kint a medencénél voltam elkezdtem írni és rajzolni egy papírra pár lépést.
*Este*
Nagyon fárasztó volt a próba. Kb 2 órát biztos hogy gyakoroltunk.De az a jó hogy már megcsináltuk a koreográfiánk felét szóval hamar készen leszünk.Még 2-3 próba és készen is leszünk a következő koncertre.Azt mondták hogy nagyon ügyes vagyok aminek nagyon örültem.
-Cica! - kiabált Juss felfelé jövet a lépcsőn.
-Hmm? - léptem ki a szobából.
-Én valahogy nem vagyok fáradt! Te?
-Én sem de azért most nagyon le akarok tusolni.Vagy mész előbb te?
-Menj csak majd megyek utánad.
-Oké.
Megindultam a fürdő felé.Alig vártam már hogy a víz végigsimítsa testemet lemosva ezzel a koszt.
Az ajtót alaposan becsuktam.Nem kulcsra de azért jól megnyomtam hogy egy kicsit rászoruljon.Lehámoztam magamról a ruhákat és beálltam a zuhany alá.Befelé fordultam és élveztem a csendet.Emlékszem mikor ugyan így csináltam és az lett belőle hogy Justin bejött én nem vettem észre és hopp! már is sikerült levennie a lábamról.
Igyekezni kezdtem.
Mikor végeztem kiléptem a kabinból és magamra tekertem a törülközőt majd visszaslattyogtam a szobába.Justin nem volt ott szóval megnyugodtam.Ledobtam a törcsit és amilyen gyorsan csak tudtam elkezdtem keresgetni egy pizsit.Nem tudom hogy hogy de egyet sem találtam.Az összes eltűnt a szekrényből.
-Ezeket keresed? - hallottam egy hangot a hátam mögül. -Ha kell akkor vedd el! - incselkedett Juss.
-Ahhj Justin kérlek add ide! -fordultam felé s mikor rám nézett láttam a szemét,láttam hogy mennyire akar és hogy akár mennyire is akarnám nem tudnék kitérni előle.De azért megpróbálok.
-Mondom,ha kell akkor vedd el. - megharapta az ajkát és kacsintott egyet.
Lehajoltam hogy felvegyem a törölközőt ám hirtelen rálépett.
-Kérlek Justin! - kérleltem szinte könyörögve.
-Jó vagy így is hidd el! - megnyalta szája szélét majd még jobban szemlélni kezdett.
Ránéztem és ölbe tett karokkal próbáltam olvasni a szeméből mikor eszembe jutott egy terv.
Nem is tétováztam.Közelebb léptem hozzá.Kezét mellemre tettem.
-Ezt akarod? - kérdeztem.
Nem válaszolt csak szeme felcsillant és éreztem hogy szíve gyorsabban ver.
-Akkor most szépen lefekszel az ágyra és vársz egy kicsit! - utasítottam.
Nem is kötött belém csak tette amit mondtam.Felkaptam a törölközőt és kimentem vele a fürdőbe.Persze egy pizsamát is magamhoz vettem.Felöltöztem és visszamentem a szobába.Justin már ott várt meztelenül és akkora vigyor volt az arcán hogy az leírhatatlan.
-Most mi van? - kérdezte kétségbeesetten.
-Nem mondtam hogy most kapod meg amit akarsz.
-Amy! Kérlek! Nem bírom már ki.Akarlak és ezt nem tudom meggátolni.Tudom hogy te is akarsz de az a fehér ruhás sztori elvarázsolja az eszedet.Kérlek! Akkor csak egy kis ..
-Nem! Justin kérlek értsd meg hogy ez nekem fontos! - vágtam szavába.
-De nem muszáj sexelni.Elég ha csak a kezedet használod.
-Justin! - förmedtem rá.
-Jó,jó megértettem. - keseredett el.
-De tudod milyen nehéz hogy itt vagy mellettem és még pizsamában és smink nélkül is iszonyat sexy vagy és egész nap veled vagyok te meg direkt éheztetsz és kicsi ruhákba járkálsz hogy beindíts! Tudod ez nem fer. - durcázott.
-Akkor átmegyek a vendégszobába hogy ne ess kísértésbe.
-De az meg még rosszabb ha nem vagy velem!
-Ahhj - nevettem fel. - rosszabb vagy mint egy gyerek.
-De ha egyszer a te hibád!
-Persze fogj rém mindent! - vigyorogtam még mindig a durcás kisfiúra.
-Miért vagy ilyen dögös?
-Reklamáció a gyártóknál.
-Na jó.Tudod mit? Én alszok a földön te pedig az ágyon.
-Hát jó.Ha ezt akarod.
2013. szeptember 15., vasárnap
43.rész
Húú*-* hát először is ...az előző részhez megkapta az első kritikás komijaimat..nem mondom h egy ici picit sem estek rosszul..de azt sem mondom hogy sírnom kellett tőlük :DD köszönöm ezeket a komikat ugyan is tényleg segítettek :D <3 nagyon tetszett hogy próbáltatok azért még is kedvesek maradni amikor csúnyán is mondhattátok volna! ezt megérintette a szívemet :D <3 imádlak titeket és nem tudjátok elképzelni hogy mennyi mindent köszönhetek nektek!!! viszont már az előző rész előtti részhez sem jött annyi komi mint szokott..szóval most lehet h egy kicsit magara teszem a mércét de a kövi rész akkor jön ha 22 komi lesz ehhez a részhez! nem akarok bunkónak tűnni hogy ilyet kérek..csak szeretném ha tényleg elmondanátok a véleményeket! és azt még el szeretném mondani hogy tetszik hogy ennyire sok jó ötletet mondotok! na de nem is húzom az időtöket! jó olvasást és hajrá a komizáshoz! :DD <3 puszi :*
Nem tudom hogy jó ötlet volt e elvállalnom ezt a táncolósdit,de ha Justin ezt akarja..hát én nem akarok az útjába állni.Szeretném ha boldog lenne és ha ehhez ez kell akkor szívesen segítek.De nem tudom hogy milyen koreográfiákat fogunk összehozni.Minden esetre biztos vicces lesz minden próba és természetesen fárasztó.De ismerem Jusst és ha ő egyszer elhatározza magát valamihez akkor azt véghez is viszi.
Miután Justin kicsit lepihent a futás után,megbeszéltük hogy akkor elmegyünk még is nézelődni mivel most megint van temérdek időnk rá.
Kocsiba ültünk és elmentünk az első helyre.Hát..hogy is mondjam.Nem nyerte el a tetszésemet.De ahogy láttam Justinnak sem szóval mentünk tovább.A következő már egy fokkal jobb volt viszont sok hiányosság volt benne.Ezt is otthagytuk.Mentünk tovább.Ahova most érkeztünk..hát..ez volt a leges legrosszabb eddig.Minden korhadt és undorító.Fhuj! Amilyen gyorsan csak tudtunk elhúztunk onnan.Úgy éreztem hogy már biztos nem találunk olyat mint az eredeti lett volna.
-Kezdek kételkedni. - szomorodtam el.
-Nyugi! Még van 4 hely.Csak megtaláljuk a tökéletest! Ha meg nem akkor keresgélek még vagy ahol eredetileg lett volna ,oda visszamegyünk és megkérdezzük hogy mikor tudnánk megint kibérelni.
-Figyelj! Mi lenne ha hagynánk ezeket a flancos agyoncsicsázott helyeket és egyszerűen megtartanánk a tengerparton!? Képzeld el ahogy a forró homokos parton mezítláb végig megyünk az oltárhoz.A víz csiklandozza a talpunkat.A vendégeknek meg rakunk ki padsorokat.Most gondolj bele! Nem lenne minden egyszerűbb még is csodálatos?
-Lehet hogy igazad van! Sőt! Ez egy szuper ötlet.Tetszik! Szép esküvőnk lesz.Különleges. - kezét combomra tette majd egy pillantást vetett rám ám az utat kellett figyelnie.
Átkulcsoltam ujjait.Az út hátralevő részében nem szóltunk egymáshoz.Élveztük egymás jelenlétét és ennyi.Nem is kellett más.
Mikor hazaértünk izgatottan szálltam ki a kocsiból majd Pattie-hoz siettem.Eldicsekedtem neki hogy milyen mesébe illő esküvőnk lesz.Természetesen neki egyből az volt az első kérdése hogy akkor pontosan mikor is lesz az szertartás.Sajnos ezt még se én se Justin nem tudjuk.De ahogy ismerem Justin ő már ma este megtartaná az esküvőt.
Hamar beesteledett.Megvacsiztunk és mindenki ment a szobájába.Elvégeztük az esti teendőket majd befeküdtünk az ágyba.Legalább is én.Justin még ügyködött valamit a fürdőben és csak pár perc után csatlakozott hozzám a meleg takaró alá.
-Jóéjt édes! - ölelt át Justin majd adott egy puszit az arcomra.
-Jóéjt! - kulcsoltam át kezét majd hozzádörgölőztem.
Pár perc után kezdett melegem lenni így óvatosan kimásztam karjai közül.Juss már mélyen aludt.Édesen szuszogott.
Ki kellett mennem az erkélyre egy kicsit mivel kellett egy kis friss levegő.Úgy éreztem megfulladok.Lementem a konyhába hogy felvigyek egy pohár vizet.Mikor leértem semmi különöset nem tapasztaltam.Minden csendes és sötét volt.Felkapcsoltam a villanyt ám így utólag megbántam.Pattie és Scooter a kanapén falták egymást s hirtelen rám vetették tekintetüket.
-Ohh jajj bocsánat! - értetlenül ám egy kicsit megrémülve néztem még fél percig rájuk majd amilyen gyorsan csak tudtam felszaladtam a szobába.Bezártam az ajtót hát ha esetleg most jön rájuk a magyarázkodás.Most tényleg nem érdekelt volna.Összezavarodtam.Tudom hogy nem rám tartozik meg minden..de ez akkor is fura volt.Vajon mióta tarthat köztük ez a kapcsolat?
Kimentem az erkélyre és levetettem magam a...napozószékre! Haha azt hitted mi? Áhh mindegy.Most viccelődni sincs kedvem.Megrázott ahogy ott láttam őket.Olyanok ők nekem mint a szüleim.És hát..tudjátok hogy kicsit visszataszító ilyet látni a szüleitektől még ha ez egy teljesen normális dolog is.
Na de ne is foglalkozzunk ezzel.A friss és melengető levegő jó hatással volt rám.A csillagok gyönyörűen ragyogtak.Gondolataimba tudtam meredni.
-Én is! Figyelj! Anya már faggatott engem is hogy mikor lesz pontosan az esküvő. - amikor kimondta az anya szót görcsbe rándult a gyomrom.Ott volt a szemem előtt a kép ahogy a kanapén smárolnak Scooval.Brr kiráz a hideg.
-Tőlem is kérdezte már.De mikor legyen?
-Én arra gondoltam hogy 2 nap múlva.Mivel már minden cucc megvan.Menyasszonyi ruha,nekem öltöny,gyűrűk és mindenféle kis dísz meg minden szóval már csak a partot kéne berendezni amit simán meg tudok oldani pár emberrel.És nem is kell sokat költenünk rá.Mondjuk ha sokat kéne akkor is megcsináltatnám hisz fontos vagy nekem és tudom hogy neked ez a nap pedig neked fontos szóval érted bármit!
-2 nap? Jesszusom! Huhh hát jó! De csak hogy ne essünk félreértésekbe tudom hogy neked is nagyon fontos ez a nap! Csak a hatalmas férfi egótok nem engedi hogy kimutassátok! - kacsintottam majd elvigyorogva megcsókoltam.
Nem szólt semmit csak ő is elvigyorodott majd visszacsókolt.Még pár percig vizsgálgatta szemeimet s egy hirtelen mozdulattal felkapott ölébe.
-Nos! Mrs.Bieber,alázattal közlöm hogy kívánom önt! Itt és most! - úgy beszélt mint egy úriember.Ám nem engedek a csábításnak.Most az egyszer nem.Elhatároztam hogy az esküvő utáni napig nem bújok vele ágyba.
-Én is kívánom önt ám sajnálattal közlöm,hogy nem bújok magával egy ágyba!
Kicsit meglepte a kijelentésem.Sőt nem is kicsit.
-De csak egy ici-picit!
-A-a! Tartsd vissza. - kacsintottam majd megcsókoltam.
-Hát jó.Ha így akarod.De aztán meg ne gondold magad. - ő is kacsintott majd olyan mosoly jelent meg az arcán amit nem tudok egy szóval kifejezni.Volt benne egy kis perverzség egy kis kajánság és egy kis ...ömm hogy is mondjam "úgy sem fogsz nekem ellenállni" mosoly.Szemeivel hunyorított majd bevitt az ágyra.
Asszem vigyáznom kell vele.De ha ő így akkor én sem fogok másképp.Elterültünk az ágyon.Átölelt s karjai közt elnyomott az álom.
*Justin szemszöge*
Várom már az esküvőt és ez a tengerpartos ötlet is nagyon tetszik.Remélem minden jól fog menni.Ami pedig ezt a "nem bújok veled ágyba" dolgot illeti..úgysem fog nekem ellenállni! Olyan módszereim vannak amikkel nem tud szembeszállni.Majd meglátjuk hogy sikerül e neki véghezvinni a tervét.
*Másnap reggel*
Már 6 óta fent vagyon.Ahhoz képest hogy fél 4-kor aludtunk el,ahhoz képest elég korán fent voltam már.Az izgatottság miatt nem tudtam tovább aludni.Kicsit megmártóztam a medencében.Süttettem magam a vízi matracon mikor kilépett Amy egy köntösben az üvegajtó mögül.
-Hát te? - kérdezte meglepetten.
-Nem bírtam aludni így úgy döntöttem hogy megmártózom egy kicsit.Nem jössz be te is? - úgy döntöttem már is elkezdem a kínzását.Leugrottam a matracról és levettem az alsógatyámat majd kidobtam a többi ruhám mellé.
Láttam az arcán azt a kínt hogy mennyire bejönne és rám vetné magát.Természetesen tudtam hogy nem fogja megtenni ugyan is nagyon erős lány ráadásul ez csak az első trükköm.
-Nem fogok bedőlni! - villámgyorsan sarkon fordult és felszaladt az emeletre.
*Elmosolyodtam* Nem törődve semmivel visszafeküdtem a matracra.Igen ha hiszitek ha nem egy szál semmiben.Minek öltözzek vissza ha úgysem lát senki?!
Már majdnem bealudtam ám kiabálásra lettem figyelmes.
-Justin! Öltözz már fel haver! - kiabált Fredo kifelé jövet.
-Minek? - röhögtem.
-Ááá talán csak azért a kis csekélység miatt mert van két hölgy is az lakásban,ráadásul nekem sem szívmelengető látvány. - röhögött ő is egyet majd elhallgatott.
-Na miaz?
-Még mindig itt vagy? - jött ki Amy.
Ahogy megpillantottam elfogott egy különös érzés.Lehet hogy azért mert bikiniben volt amiben irtó szexyn nézett ki!
-Ohhoh hé haver! Tudod,még is fel kellene venned azt a gatyát. - nem tudtam mire utal ezzel.Ám elkezdett mutogatni a férfiasságom felé..és hát..Amy kihozta belőlem.
Próbáltam takarni s belevetettem magam a vízbe.Ők csak nevettek.Ám jobban belegondoltam és talán ez még javamra is válhat.Kiszálltam a vízből és cseppet sem zavartatva magam közelebb mentem Amy-hoz mintha meg akarnám csókolni.
-Jujujj ! Én ezt nem akarom végignézni! - mondta Fredo majd gyorsan besietett.
Olyan közel voltam már hozzá hogy a micsodám már hozzáért a combjához.Kezét mellkasomra tette és készült ellökni magától.Ám megragadtam csuklóját és délre vezettem.Nagyon sóhajtott majd szemeit összeszorította.Tudtam hogy nem bírná ki úgy hogy háta mögé nyúlva elvettem az asztalról a törölközőt és magam köré tekerve visszamentem a házba.Még egy utolsót visszapillantottam és láttam a megkönnyebbülést az arcán.Kacsintottam egyet majd magam mögött megcsuktam az ajtót.
Nem tudom hogy jó ötlet volt e elvállalnom ezt a táncolósdit,de ha Justin ezt akarja..hát én nem akarok az útjába állni.Szeretném ha boldog lenne és ha ehhez ez kell akkor szívesen segítek.De nem tudom hogy milyen koreográfiákat fogunk összehozni.Minden esetre biztos vicces lesz minden próba és természetesen fárasztó.De ismerem Jusst és ha ő egyszer elhatározza magát valamihez akkor azt véghez is viszi.
Miután Justin kicsit lepihent a futás után,megbeszéltük hogy akkor elmegyünk még is nézelődni mivel most megint van temérdek időnk rá.
Kocsiba ültünk és elmentünk az első helyre.Hát..hogy is mondjam.Nem nyerte el a tetszésemet.De ahogy láttam Justinnak sem szóval mentünk tovább.A következő már egy fokkal jobb volt viszont sok hiányosság volt benne.Ezt is otthagytuk.Mentünk tovább.Ahova most érkeztünk..hát..ez volt a leges legrosszabb eddig.Minden korhadt és undorító.Fhuj! Amilyen gyorsan csak tudtunk elhúztunk onnan.Úgy éreztem hogy már biztos nem találunk olyat mint az eredeti lett volna.
-Kezdek kételkedni. - szomorodtam el.
-Nyugi! Még van 4 hely.Csak megtaláljuk a tökéletest! Ha meg nem akkor keresgélek még vagy ahol eredetileg lett volna ,oda visszamegyünk és megkérdezzük hogy mikor tudnánk megint kibérelni.
-Figyelj! Mi lenne ha hagynánk ezeket a flancos agyoncsicsázott helyeket és egyszerűen megtartanánk a tengerparton!? Képzeld el ahogy a forró homokos parton mezítláb végig megyünk az oltárhoz.A víz csiklandozza a talpunkat.A vendégeknek meg rakunk ki padsorokat.Most gondolj bele! Nem lenne minden egyszerűbb még is csodálatos?
-Lehet hogy igazad van! Sőt! Ez egy szuper ötlet.Tetszik! Szép esküvőnk lesz.Különleges. - kezét combomra tette majd egy pillantást vetett rám ám az utat kellett figyelnie.
Átkulcsoltam ujjait.Az út hátralevő részében nem szóltunk egymáshoz.Élveztük egymás jelenlétét és ennyi.Nem is kellett más.
Mikor hazaértünk izgatottan szálltam ki a kocsiból majd Pattie-hoz siettem.Eldicsekedtem neki hogy milyen mesébe illő esküvőnk lesz.Természetesen neki egyből az volt az első kérdése hogy akkor pontosan mikor is lesz az szertartás.Sajnos ezt még se én se Justin nem tudjuk.De ahogy ismerem Justin ő már ma este megtartaná az esküvőt.
Hamar beesteledett.Megvacsiztunk és mindenki ment a szobájába.Elvégeztük az esti teendőket majd befeküdtünk az ágyba.Legalább is én.Justin még ügyködött valamit a fürdőben és csak pár perc után csatlakozott hozzám a meleg takaró alá.
-Jóéjt édes! - ölelt át Justin majd adott egy puszit az arcomra.
-Jóéjt! - kulcsoltam át kezét majd hozzádörgölőztem.
Pár perc után kezdett melegem lenni így óvatosan kimásztam karjai közül.Juss már mélyen aludt.Édesen szuszogott.
Ki kellett mennem az erkélyre egy kicsit mivel kellett egy kis friss levegő.Úgy éreztem megfulladok.Lementem a konyhába hogy felvigyek egy pohár vizet.Mikor leértem semmi különöset nem tapasztaltam.Minden csendes és sötét volt.Felkapcsoltam a villanyt ám így utólag megbántam.Pattie és Scooter a kanapén falták egymást s hirtelen rám vetették tekintetüket.
-Ohh jajj bocsánat! - értetlenül ám egy kicsit megrémülve néztem még fél percig rájuk majd amilyen gyorsan csak tudtam felszaladtam a szobába.Bezártam az ajtót hát ha esetleg most jön rájuk a magyarázkodás.Most tényleg nem érdekelt volna.Összezavarodtam.Tudom hogy nem rám tartozik meg minden..de ez akkor is fura volt.Vajon mióta tarthat köztük ez a kapcsolat?
Kimentem az erkélyre és levetettem magam a...napozószékre! Haha azt hitted mi? Áhh mindegy.Most viccelődni sincs kedvem.Megrázott ahogy ott láttam őket.Olyanok ők nekem mint a szüleim.És hát..tudjátok hogy kicsit visszataszító ilyet látni a szüleitektől még ha ez egy teljesen normális dolog is.
Na de ne is foglalkozzunk ezzel.A friss és melengető levegő jó hatással volt rám.A csillagok gyönyörűen ragyogtak.Gondolataimba tudtam meredni.
-Nem tudsz aludni? - hallottam egy rekedtes hangot a hátam mögül.Gyengéden megsimította vállamat majd hajamba csókolt.
-Valahogy nem bírom lecsukni a szemem.Túl sok gondolat kering az agyamban.Te miért vagy fent?
-Tudod..ez egy adottság.Olyan vagyok mint Superman.Megéreztem hogy nem tudsz aludni és a szuper erőm felébresztett.
Elnevettem magam és adtam neki egy csókot. -Hogy csinálod ezt? -csillogó szemekkel bámultam.
-Ugyan mit?
-Azt hogy felkelsz hajnali 3-kor és még ilyenkor is képes vagy mosolyt csalni az arcomra,azt hogy ha meglátlak vagy meghallom a hangod egyből nagyokat dobban a szívem és azt hogy ennyi idő után te még mindig az a nagy gyerek vagy akibe beleszerettem kiskoromban?!
-Ez egyszerű! Szeretlek és nem bírom ha szomorú vagy kedvetlen vagy! - elmosolyodott majd adott egy puszit a homlokomra.
-Imádlak! - suttogtam majd karjai közé férkőztem.-Én is! Figyelj! Anya már faggatott engem is hogy mikor lesz pontosan az esküvő. - amikor kimondta az anya szót görcsbe rándult a gyomrom.Ott volt a szemem előtt a kép ahogy a kanapén smárolnak Scooval.Brr kiráz a hideg.
-Tőlem is kérdezte már.De mikor legyen?
-Én arra gondoltam hogy 2 nap múlva.Mivel már minden cucc megvan.Menyasszonyi ruha,nekem öltöny,gyűrűk és mindenféle kis dísz meg minden szóval már csak a partot kéne berendezni amit simán meg tudok oldani pár emberrel.És nem is kell sokat költenünk rá.Mondjuk ha sokat kéne akkor is megcsináltatnám hisz fontos vagy nekem és tudom hogy neked ez a nap pedig neked fontos szóval érted bármit!
-2 nap? Jesszusom! Huhh hát jó! De csak hogy ne essünk félreértésekbe tudom hogy neked is nagyon fontos ez a nap! Csak a hatalmas férfi egótok nem engedi hogy kimutassátok! - kacsintottam majd elvigyorogva megcsókoltam.
Nem szólt semmit csak ő is elvigyorodott majd visszacsókolt.Még pár percig vizsgálgatta szemeimet s egy hirtelen mozdulattal felkapott ölébe.
-Nos! Mrs.Bieber,alázattal közlöm hogy kívánom önt! Itt és most! - úgy beszélt mint egy úriember.Ám nem engedek a csábításnak.Most az egyszer nem.Elhatároztam hogy az esküvő utáni napig nem bújok vele ágyba.
-Én is kívánom önt ám sajnálattal közlöm,hogy nem bújok magával egy ágyba!
Kicsit meglepte a kijelentésem.Sőt nem is kicsit.
-De csak egy ici-picit!
-A-a! Tartsd vissza. - kacsintottam majd megcsókoltam.
-Hát jó.Ha így akarod.De aztán meg ne gondold magad. - ő is kacsintott majd olyan mosoly jelent meg az arcán amit nem tudok egy szóval kifejezni.Volt benne egy kis perverzség egy kis kajánság és egy kis ...ömm hogy is mondjam "úgy sem fogsz nekem ellenállni" mosoly.Szemeivel hunyorított majd bevitt az ágyra.
Asszem vigyáznom kell vele.De ha ő így akkor én sem fogok másképp.Elterültünk az ágyon.Átölelt s karjai közt elnyomott az álom.
*Justin szemszöge*
Várom már az esküvőt és ez a tengerpartos ötlet is nagyon tetszik.Remélem minden jól fog menni.Ami pedig ezt a "nem bújok veled ágyba" dolgot illeti..úgysem fog nekem ellenállni! Olyan módszereim vannak amikkel nem tud szembeszállni.Majd meglátjuk hogy sikerül e neki véghezvinni a tervét.
*Másnap reggel*
Már 6 óta fent vagyon.Ahhoz képest hogy fél 4-kor aludtunk el,ahhoz képest elég korán fent voltam már.Az izgatottság miatt nem tudtam tovább aludni.Kicsit megmártóztam a medencében.Süttettem magam a vízi matracon mikor kilépett Amy egy köntösben az üvegajtó mögül.
-Hát te? - kérdezte meglepetten.
-Nem bírtam aludni így úgy döntöttem hogy megmártózom egy kicsit.Nem jössz be te is? - úgy döntöttem már is elkezdem a kínzását.Leugrottam a matracról és levettem az alsógatyámat majd kidobtam a többi ruhám mellé.
Láttam az arcán azt a kínt hogy mennyire bejönne és rám vetné magát.Természetesen tudtam hogy nem fogja megtenni ugyan is nagyon erős lány ráadásul ez csak az első trükköm.
-Nem fogok bedőlni! - villámgyorsan sarkon fordult és felszaladt az emeletre.
*Elmosolyodtam* Nem törődve semmivel visszafeküdtem a matracra.Igen ha hiszitek ha nem egy szál semmiben.Minek öltözzek vissza ha úgysem lát senki?!
Már majdnem bealudtam ám kiabálásra lettem figyelmes.
-Justin! Öltözz már fel haver! - kiabált Fredo kifelé jövet.
-Minek? - röhögtem.
-Ááá talán csak azért a kis csekélység miatt mert van két hölgy is az lakásban,ráadásul nekem sem szívmelengető látvány. - röhögött ő is egyet majd elhallgatott.
-Na miaz?
-Még mindig itt vagy? - jött ki Amy.
Ahogy megpillantottam elfogott egy különös érzés.Lehet hogy azért mert bikiniben volt amiben irtó szexyn nézett ki!
-Ohhoh hé haver! Tudod,még is fel kellene venned azt a gatyát. - nem tudtam mire utal ezzel.Ám elkezdett mutogatni a férfiasságom felé..és hát..Amy kihozta belőlem.
Próbáltam takarni s belevetettem magam a vízbe.Ők csak nevettek.Ám jobban belegondoltam és talán ez még javamra is válhat.Kiszálltam a vízből és cseppet sem zavartatva magam közelebb mentem Amy-hoz mintha meg akarnám csókolni.
-Jujujj ! Én ezt nem akarom végignézni! - mondta Fredo majd gyorsan besietett.
Olyan közel voltam már hozzá hogy a micsodám már hozzáért a combjához.Kezét mellkasomra tette és készült ellökni magától.Ám megragadtam csuklóját és délre vezettem.Nagyon sóhajtott majd szemeit összeszorította.Tudtam hogy nem bírná ki úgy hogy háta mögé nyúlva elvettem az asztalról a törölközőt és magam köré tekerve visszamentem a házba.Még egy utolsót visszapillantottam és láttam a megkönnyebbülést az arcán.Kacsintottam egyet majd magam mögött megcsuktam az ajtót.
2013. szeptember 10., kedd
42.rész
Berontottam a fürdőbe és büdös ruháimat a szennyesbe dobva beléptem a kabinba.A víz melengető érzése átjárta testemet.Alig vártam már hogy lemoshassam azt a sok stresszt és düht amit Selena megalkotott bennem abban a pár percben.Nem tudom hogy elmondjam e Amy-nek.Nem tudom hogy hogy fogadná.Legutóbb is majdnem verekedett vele.Nem hiányzik hogy az újságok ezzel legyenek tele."Egy titokzatos módon előkerült régi ismerős rátámadt Selena Gomezre aki súlyos sérülésekkel lábadozik a kórházban."
Inkább majd később mondom el neki mikor már megoldottam az ügyet.
*Amy szemszöge*
Nem tudom miért de mikor elment -teljesen váratlanul- edzeni eléggé feszültnek hallottam a hangját.Miközben tusoltam hallottam hangokat.Biztosan telefonált.Nem tudom kivel beszélhetett de mire végeztem ő már indult is.Szerencsére most hogy haza ért megnyugodtam hisz semmi baja és már nem látszik hogy baja lenne.Jó egy kicsit látom rajta hogy bántja valami de..ha akarja és rám is tartozik akkor úgy is elmondja.
Az volt a jó vagy is ez két értelmű,hogy mikor belépett az ajtón megcsapott az izzadság szag.Ez is egy bizonyíték volt hogy tényleg edzeni volt.Most elküldtem fürdeni.Azért kíváncsi lennék hogy miért volt dühös.Majd egyszer csak elmondja.
*Késő este*
Nem tudok aludni.Már vagy 3 órája aludnom kéne.Mikor még Juss nem volt itthon megnéztem az elrakott holmikat.A turnén vásárolt kis szuveníreket,ajándékokat stb.Idővel kezem közé keveredett az eljegyzési gyűrűm doboza is.Akkor feleszméltem hogy "Te Jézus szíve! Teljesen elfeledkeztünk az esküvőről.".Emlékszem hogy mennyire vártuk hogy haza érjünk és végre egybe kellhessünk.Erre muszáj volt a hülye fejemmel bevennem hogy anyám még él és képes voltam tulajdonképpen elraboltatni saját magam.Sok volt a kavarodás.Vajon Justin még mindig akarja? Ő sem mondta még az óra.Jó nem is volt rá időnk.Szerintetek említsem neki? És ha már nem akar elvenni? Azért egy próbát megér.Legfeljebb lemond mindent és várunk vele.Megérteném ugyan is tényleg sok a stressz mostanában.Az esküvő meg csak ráadás lenne.
-Nem tudok aludni. - suttogott Juss majd felém fordult.
-Én sem. - súgtam vissza majd hozzá bújtam s fejemet mellkasára tettem.
-Szeretlek!
-Én is! De ez most hogy jön ide? - mosolyodtam fel.
-Nem tudom. - ő is kuncogott egyet. - De ezt nem lehet elmondani elégszer.Csak szeretném tudtodra adni hogy biztosan tudd,én nagyon szeretlek és szeretni is foglak míg szívem meg nem adja magát.
-Nem kell mondanod ahhoz hogy tudjam! Érzem ahogy a szemembe nézel vagy ahogy hozzám érsz! Tudod,soha nem bánt velem még így senki szóval észre lehet venni hogy te más vagy.
Nem szólt csak mosolygott.Hajamba adott egy puszit majd magához ölelt.
-Figyelj édes!
-Hmm?
-Emlékszel a turnéra?
-Ehh azt hogy lehet elfelejteni? - vigyorgott.
-Igen tudom.Hülye kérés volt. - nevettem egyet. - És a hazafele útra? - kaján vigyor jelent meg arcomon.
Éreztem hogy ő is elmosolyodik. -Észvesztő voltál!!! Szívesen csinálnék olyat minden nap! - mondta perverz hangon majd kezét a lentebb vidékekre csúsztatta.
-Igeeen? Hááát..én is! - felnéztem arcára és megcsókoltam.
Az apró csókból egy nagy csók lett és a nagy csókból csókolózás.Vadan faltuk egymás ajkát.Órákig is bírtam volna.Ám sajnos levegő hiány miatt el kellett válnunk.
-Most jut eszembe! Miért kérdeztél a turnéról? - mondta miután fejemet visszaemeltem mellkasára.
-Hááát..
-Hááát?
-Huu na szóval..az van hogy..emlékszel mennyire haza akartunk már érni? És arra emlékszel hogy miért is akartunk annyira hazaérni?
-Persze hogy emlékszem! Akartam is mondani.Pár napja felhívott a helynek a tulaja tudod amit kibéreltünk hogy majd ott lesz az esküvő és hát..azt mondta hogy nem tud vele tovább várni.Muszáj volt kiadnia másnak.
-Mi?? Ne már! Az olyan gyönyörű volt! - elszomorodtam. - de akkor ezek szerint még akarod?
-Persze kicsim! Miért ne akarnám?! Te vagy életem értelme és minden vágyam hogy összeköthessem már életemet tiéddel! Csak most nincs már meg a helyszín. - ő is elszomorodott.
Kijelentésére elmosolyodtam. -A hely legyen a legkevesebb! Nekem az is jó ha itthon vagyunk csak mi ketten és a pap aki össze ad minket! Csak had lehessek már Mrs.Bieber!
-Nyugi életed végéig az leszel! Sőt nem hivatalosan de már most is az vagy! Én veled szeretném leélni az életemet.De attól még nem fogjuk itthon tartani! Megadjuk a módját.Majd bérlek másik helyet! Szebbet és jobbat! Mindig van másik választás!
-De olyan szépet soha nem találunk az biztos!
-Soha ne mond hogy soha! - kacsintott egyet majd adott egy puszit. - Holnap megyünk nézelődni? Megvannak még a tulajok telefonszámai.Ha van kedved megpillanthatjuk a helyeket.
-Juj szupi! Persze menjünk!
Adtam még egy utolsó csókot neki és lehunytam szemeim.Ahhoz képest hogy egész addig nem tudtam aludni hamar elnyomott az álom.Úgy látszik ez az esküvős téma nyomta a lelkemet.
Reggel olyan 10 körül ébredtem fel.Justin már nem volt mellettem.Viszont hagyott egy kis cetlit.
"Ne aggódj édes,elmentem próbára! Este jövök,szóval ne várj! Anya csinált reggelit de el kellett mennie valahova.Nekem sem mondta hogy hova.Az a lényeg hogy kaja a konyhában Scooter és Fredo pedig itthon vannak.Jó napod legyen! Szeretlek!
Puszi : Justin"
Hát oké.Akkor úgy látszik egyedül töltöm a napot.Ha csak nem futok össze Scooval vagy Fredoval.Amig erősen kétlek mert ilyenkor egész nap a szobájukban vannak.
Megcsináltam a rutinos reggeli teendőket.Fésülködés,öltözés,egy kis halvány smink és reggeli után fogmosás.Fél tányér rántotta volt az egész reggeli betevőm.Nem kívánok reggel semmit.Bevittem Fredonak a maradékot ugyan is Scoo nem szereti a tojást! Hallottatok már ilyet? Nem szereti a tojást! Értitek ezt?!!
-Édes! - hallottam egy hangot az egyik szobából.
-Hmm?
-Nem nézünk egy horror filmet? - jött ki a szobából Scooter.
-Ahj de tudod hogy félek olyankor mindig!?
-Tudom! - kacsintott egyet majd vigyorogni kezdett.
-Hahaha! De akkor hozzád bújok! És ha este félek akkor téged foglak nyaggatni!!
-Állok elébe!
Behuppantunk a kanapéra.Besötétítettem az egész nappalit hogy jobb legyen a mozizás.Házimozi rendszerünk van és egy hatalmas tv.
Elég félelmetes rajta horrort nézni higgyétek el! Olyan mintha tényleg ott lennék a filmben.Ott a helyszínen.És mikor jön a gyilkos...Brr kiráz a hideg ha belegondolok.
Scoo nagyba kitárt szemekkel nézi a vérfürdőt én meg egy párnát szorongatva bújtam szorosan hozzá.
Iszonyatosan megijedtem mikor a gyilkos épp leszúrta a csajt és Fredo pont akkor ijesztett meg hátulról a vállamba szorítva. Justin abban a pillanatban vágódott be az ajtón.Szó szerint bevágódott ugyan is két sarokkal a háztól meglátta őt egy lesifotós és hazáig kergette.
-Nem igaz hogy nincs egy szabad percem sem!
-Hol a kocsid? - ugrottam fel s adtam neki egy puszit.Szinte örültem hogy futott és pont most ért haza ugyan is nem kellett tovább néznem a filmet.
-Otthagytam.Kellett egy kis friss levegő.Kenny hozza haza.Milyen volt a reggeled?
Ezt szeretem benne.Egész eddig dolgozik és hulla fáradtan ér haza sőt,két saroknyit futott mert kergette egy fotós és még ilyenkor is az az első hogy megkérdezze hogy Én hogy vagyok.
-Jó volt.Nemrég kezdtünk el nézni egy horrort.De hogy hogy itthon vagy? Nem úgy volt hogy csak este jössz?
-De te nem is szereted a horrort. Otthagytam mindent! Nem bírtam már tovább! Nagyon utálatos a tánc tanár.Kirúgtam. - adott egy puszit a homlokomra és lehuppant a kanapéra.
-Nem hát! Hogy hogy? - ültem mellé csodálkozva.
-Te normális vagy? És akkor most ki fog koreográfiát alkotni a koncertekre? És ki fogja betanítani? - dühöngött Scooter.
-Nyugi van! Majd keresünk valakit.
-Figyelj! Tudod hogy ugye én kiskorom óta egészen középsuliig táncoltam.Lehet hogy a tánctanárom megfelelne.Felhívhatom ha érdekelne a dolog és nem is olyan drága órabért kér.
-Vagy! Mi lenne ha Te lennél az?! Láttam a sulibálon még anno hogy hogy táncolsz és nagyon ügyes vagy! Legalább is akkor nagyon jó voltál.Ha megmutatod a táncosoknak hogy milyen vagy talán összedolgozva ki tudnánk találni valami szuper koreográfiát.Na mit szólsz?
-Hát..én..én..nem is tudom.Nem vagyok az a tanár féle.És ha nem tetszem nekik? Nem tudom hogy jó ötlet lenne e.
-Ugyan már! Elég rád nézniük és már is megszeretnek.Ügyes vagy,szép vagy és okos is! Sima ügy lenne! Kérleek!
-....hmm..hát jó!
-Nagyszerű! - ölelt magához.Úgy el kezdett ugrándozni mint egy öt éves kisgyerek mikor csokit kap.Kívülről el lehetne mondani 23-nak is de belülről egy nagy gyerek marad!
Inkább majd később mondom el neki mikor már megoldottam az ügyet.
*Amy szemszöge*
Nem tudom miért de mikor elment -teljesen váratlanul- edzeni eléggé feszültnek hallottam a hangját.Miközben tusoltam hallottam hangokat.Biztosan telefonált.Nem tudom kivel beszélhetett de mire végeztem ő már indult is.Szerencsére most hogy haza ért megnyugodtam hisz semmi baja és már nem látszik hogy baja lenne.Jó egy kicsit látom rajta hogy bántja valami de..ha akarja és rám is tartozik akkor úgy is elmondja.
Az volt a jó vagy is ez két értelmű,hogy mikor belépett az ajtón megcsapott az izzadság szag.Ez is egy bizonyíték volt hogy tényleg edzeni volt.Most elküldtem fürdeni.Azért kíváncsi lennék hogy miért volt dühös.Majd egyszer csak elmondja.
*Késő este*
Nem tudok aludni.Már vagy 3 órája aludnom kéne.Mikor még Juss nem volt itthon megnéztem az elrakott holmikat.A turnén vásárolt kis szuveníreket,ajándékokat stb.Idővel kezem közé keveredett az eljegyzési gyűrűm doboza is.Akkor feleszméltem hogy "Te Jézus szíve! Teljesen elfeledkeztünk az esküvőről.".Emlékszem hogy mennyire vártuk hogy haza érjünk és végre egybe kellhessünk.Erre muszáj volt a hülye fejemmel bevennem hogy anyám még él és képes voltam tulajdonképpen elraboltatni saját magam.Sok volt a kavarodás.Vajon Justin még mindig akarja? Ő sem mondta még az óra.Jó nem is volt rá időnk.Szerintetek említsem neki? És ha már nem akar elvenni? Azért egy próbát megér.Legfeljebb lemond mindent és várunk vele.Megérteném ugyan is tényleg sok a stressz mostanában.Az esküvő meg csak ráadás lenne.
-Nem tudok aludni. - suttogott Juss majd felém fordult.
-Én sem. - súgtam vissza majd hozzá bújtam s fejemet mellkasára tettem.
-Szeretlek!
-Én is! De ez most hogy jön ide? - mosolyodtam fel.
-Nem tudom. - ő is kuncogott egyet. - De ezt nem lehet elmondani elégszer.Csak szeretném tudtodra adni hogy biztosan tudd,én nagyon szeretlek és szeretni is foglak míg szívem meg nem adja magát.
-Nem kell mondanod ahhoz hogy tudjam! Érzem ahogy a szemembe nézel vagy ahogy hozzám érsz! Tudod,soha nem bánt velem még így senki szóval észre lehet venni hogy te más vagy.
Nem szólt csak mosolygott.Hajamba adott egy puszit majd magához ölelt.
-Figyelj édes!
-Hmm?
-Emlékszel a turnéra?
-Ehh azt hogy lehet elfelejteni? - vigyorgott.
-Igen tudom.Hülye kérés volt. - nevettem egyet. - És a hazafele útra? - kaján vigyor jelent meg arcomon.
Éreztem hogy ő is elmosolyodik. -Észvesztő voltál!!! Szívesen csinálnék olyat minden nap! - mondta perverz hangon majd kezét a lentebb vidékekre csúsztatta.
-Igeeen? Hááát..én is! - felnéztem arcára és megcsókoltam.
Az apró csókból egy nagy csók lett és a nagy csókból csókolózás.Vadan faltuk egymás ajkát.Órákig is bírtam volna.Ám sajnos levegő hiány miatt el kellett válnunk.
-Most jut eszembe! Miért kérdeztél a turnéról? - mondta miután fejemet visszaemeltem mellkasára.
-Hááát..
-Hááát?
-Huu na szóval..az van hogy..emlékszel mennyire haza akartunk már érni? És arra emlékszel hogy miért is akartunk annyira hazaérni?
-Persze hogy emlékszem! Akartam is mondani.Pár napja felhívott a helynek a tulaja tudod amit kibéreltünk hogy majd ott lesz az esküvő és hát..azt mondta hogy nem tud vele tovább várni.Muszáj volt kiadnia másnak.
-Mi?? Ne már! Az olyan gyönyörű volt! - elszomorodtam. - de akkor ezek szerint még akarod?
-Persze kicsim! Miért ne akarnám?! Te vagy életem értelme és minden vágyam hogy összeköthessem már életemet tiéddel! Csak most nincs már meg a helyszín. - ő is elszomorodott.
Kijelentésére elmosolyodtam. -A hely legyen a legkevesebb! Nekem az is jó ha itthon vagyunk csak mi ketten és a pap aki össze ad minket! Csak had lehessek már Mrs.Bieber!
-Nyugi életed végéig az leszel! Sőt nem hivatalosan de már most is az vagy! Én veled szeretném leélni az életemet.De attól még nem fogjuk itthon tartani! Megadjuk a módját.Majd bérlek másik helyet! Szebbet és jobbat! Mindig van másik választás!
-De olyan szépet soha nem találunk az biztos!
-Soha ne mond hogy soha! - kacsintott egyet majd adott egy puszit. - Holnap megyünk nézelődni? Megvannak még a tulajok telefonszámai.Ha van kedved megpillanthatjuk a helyeket.
-Juj szupi! Persze menjünk!
Adtam még egy utolsó csókot neki és lehunytam szemeim.Ahhoz képest hogy egész addig nem tudtam aludni hamar elnyomott az álom.Úgy látszik ez az esküvős téma nyomta a lelkemet.
Reggel olyan 10 körül ébredtem fel.Justin már nem volt mellettem.Viszont hagyott egy kis cetlit.
"Ne aggódj édes,elmentem próbára! Este jövök,szóval ne várj! Anya csinált reggelit de el kellett mennie valahova.Nekem sem mondta hogy hova.Az a lényeg hogy kaja a konyhában Scooter és Fredo pedig itthon vannak.Jó napod legyen! Szeretlek!
Puszi : Justin"
Hát oké.Akkor úgy látszik egyedül töltöm a napot.Ha csak nem futok össze Scooval vagy Fredoval.Amig erősen kétlek mert ilyenkor egész nap a szobájukban vannak.
Megcsináltam a rutinos reggeli teendőket.Fésülködés,öltözés,egy kis halvány smink és reggeli után fogmosás.Fél tányér rántotta volt az egész reggeli betevőm.Nem kívánok reggel semmit.Bevittem Fredonak a maradékot ugyan is Scoo nem szereti a tojást! Hallottatok már ilyet? Nem szereti a tojást! Értitek ezt?!!
-Édes! - hallottam egy hangot az egyik szobából.
-Hmm?
-Nem nézünk egy horror filmet? - jött ki a szobából Scooter.
-Ahj de tudod hogy félek olyankor mindig!?
-Tudom! - kacsintott egyet majd vigyorogni kezdett.
-Hahaha! De akkor hozzád bújok! És ha este félek akkor téged foglak nyaggatni!!
-Állok elébe!
Behuppantunk a kanapéra.Besötétítettem az egész nappalit hogy jobb legyen a mozizás.Házimozi rendszerünk van és egy hatalmas tv.
Elég félelmetes rajta horrort nézni higgyétek el! Olyan mintha tényleg ott lennék a filmben.Ott a helyszínen.És mikor jön a gyilkos...Brr kiráz a hideg ha belegondolok.
Scoo nagyba kitárt szemekkel nézi a vérfürdőt én meg egy párnát szorongatva bújtam szorosan hozzá.
Iszonyatosan megijedtem mikor a gyilkos épp leszúrta a csajt és Fredo pont akkor ijesztett meg hátulról a vállamba szorítva. Justin abban a pillanatban vágódott be az ajtón.Szó szerint bevágódott ugyan is két sarokkal a háztól meglátta őt egy lesifotós és hazáig kergette.
-Nem igaz hogy nincs egy szabad percem sem!
-Hol a kocsid? - ugrottam fel s adtam neki egy puszit.Szinte örültem hogy futott és pont most ért haza ugyan is nem kellett tovább néznem a filmet.
-Otthagytam.Kellett egy kis friss levegő.Kenny hozza haza.Milyen volt a reggeled?
Ezt szeretem benne.Egész eddig dolgozik és hulla fáradtan ér haza sőt,két saroknyit futott mert kergette egy fotós és még ilyenkor is az az első hogy megkérdezze hogy Én hogy vagyok.
-Jó volt.Nemrég kezdtünk el nézni egy horrort.De hogy hogy itthon vagy? Nem úgy volt hogy csak este jössz?
-De te nem is szereted a horrort. Otthagytam mindent! Nem bírtam már tovább! Nagyon utálatos a tánc tanár.Kirúgtam. - adott egy puszit a homlokomra és lehuppant a kanapéra.
-Nem hát! Hogy hogy? - ültem mellé csodálkozva.
-Te normális vagy? És akkor most ki fog koreográfiát alkotni a koncertekre? És ki fogja betanítani? - dühöngött Scooter.
-Nyugi van! Majd keresünk valakit.
-Figyelj! Tudod hogy ugye én kiskorom óta egészen középsuliig táncoltam.Lehet hogy a tánctanárom megfelelne.Felhívhatom ha érdekelne a dolog és nem is olyan drága órabért kér.
-Vagy! Mi lenne ha Te lennél az?! Láttam a sulibálon még anno hogy hogy táncolsz és nagyon ügyes vagy! Legalább is akkor nagyon jó voltál.Ha megmutatod a táncosoknak hogy milyen vagy talán összedolgozva ki tudnánk találni valami szuper koreográfiát.Na mit szólsz?
-Hát..én..én..nem is tudom.Nem vagyok az a tanár féle.És ha nem tetszem nekik? Nem tudom hogy jó ötlet lenne e.
-Ugyan már! Elég rád nézniük és már is megszeretnek.Ügyes vagy,szép vagy és okos is! Sima ügy lenne! Kérleek!
-....hmm..hát jó!
-Nagyszerű! - ölelt magához.Úgy el kezdett ugrándozni mint egy öt éves kisgyerek mikor csokit kap.Kívülről el lehetne mondani 23-nak is de belülről egy nagy gyerek marad!
2013. szeptember 8., vasárnap
41.rész
Bocsi hogy egy kicsit rövidebb lett de nem volt most túl sok időm.De ígérem hogy a kövi hosszabb lesz! :DD remélem hogy tetszik! Az előző részre nagyon sok komi jött aminek nagyon de nagyon örülök! Remélem hogy ehhez és a többi következőhöz is ilyen sok aranyos komi jön majd! :DD <3 szeretlek titeket! tudom hogy unalmas hogy minden olyan résznél ahova írok ilyen melléletet elmondom hogy szeretlek titeket de ha egyszer ezt érzem akkor adok neki szót! <3 köszönöm hogy vagytok nekem és ezt nem lehet elégszer elmondani! <3 :* jó olvasást pusziim :*
-Hmm..miért? - mosolyodott el.
-Csak..! Nyújtsd ki. - vigyorogtam vissza kaján mosollyal.
Kinyújtotta nyelvét.Gyorsan cselekedtem.Becsuktam szememet és nyelvét kezdtem el kényeztetni.Ajkunk összeért.Nyelvünk táncot járt.Csókja édes volt mint a méz és teljesen elgyengített.Felkaptam ölembe és kivittem a vízből.Az ajtónál megálltam vele.Nem akartam végig trappolni az egész házon ilyen vizesen.Kiabáltam anyának aki hozott nekünk törölközőt.Jó alaposan szárazra törölköztünk aztán megcéloztuk a fürdőt.
-Te mész előre? - kérdezte.
-Hmm? - nem figyeltem a kérdésére mert elvakított gyönyörűsége.Ahogy a vízcseppek végigfolynak meztelen vállán majd a földre csöppennek.Kezdett izgatni a dolog.
-Mondom te mész előre? - ismételte.
-Miért ne mehetnénk együtt? - léptem hozzá közel és derekára emeltem kezemet.Akartam! Itt és most!
-Hááát...Jó trükk! - sarkon fordult és belépett a fürdőbe.Magára zárta az ajtót.
Azért egy próbát megért.Csak mosolyogtam.Még egy percet elméláztam majd a szobába siettem.Levettem vizes göncömet és a derekamra tekertem egy törölközőt.
Bekapcsoltam a tv-t hogy ne kelljen addig is unatkoznom.Bekapcsoltam egy zene csatornát.Lehet hogy hülyének fogtok nézni de táncolhatnékom lett.Ilyenkor tök béna vagyok de az a lényeg hogy nem lát senki.Elugrándoztam a gardróbig hogy elővegyek egy tiszta ruhát.Kinyitottam de mikor megláttam a tartalmát köpni-nyelni nem tudtam.
-Jézusom! Te meg mi a fenét keresel itt? Egyáltalán hogy jöttél be? És mióta vagy itt bent? - a rémülettől megemeltem hangomat ám hamar átváltottam suttogásba hogy meg ne hallja akár ki is.
-Figyelj Justin! Muszáj volt látnom téged! Nem bírom ki nélküled értsd már meg!
-De Selena! Ezt már vagy 200000x megbeszéltük! Istenem fogd már fel hogy VÉGE! Utállak! Nem érted? Együtt voltunk.Szerettelek és azt hittem hogy te is de te megcsaltál és ezt nem tudom megbocsájtani neked! Már nem érdekelsz! Szeretem Amy-t és nem állhatsz közénk! Megértetted?
-Justin.Hallgass meg! Tudom hogy utálsz! De azt is tudom hogy a szíved mélyén még mindig engem szeretsz csak nem mered bevallani magadnak! Harcolni fogok érted ha az életem árába is kerül de visszaszerezlek! Szeretlek! - egy iszonyat hirtelen mozdulattal megcsókolt.
-Te normális vagy? Ezt még is hogy képzelted? Menj a francba! - megragadtam a kezét és levezettem a lépcsőn.
Nem szorítottam meg pedig megérdemelte volna.De belőlem nem lesz olyan vadállat aki a nőket bántalmazza.Szépen kikísértem és megvártam míg elmegy.Mikor láttam hogy elfordul a sarkon visszatipegtem a lépcsőn.A szobában már ott volt Amy.
-Hol voltál édes? És miért van nyitva a gardrób ha nem vagy itt?
-Hagyjuk! - kicsit több indulat volt a hangomban amiért bocsánatot is kértem.De most mindentől elment a kedvem és nem volt vele kedvem se beszélni legfőképpen nem veszekedni.
Elviharzottam a fürdőbe majd haraggal teli arcomat a víz felé emeltem.Vártam hogy a víz lenyugtasson ám csak egyre idegesebb lettem.Elhatároztam hogy elmegyek konditerembe egy kicsit kiélem a dühömet a boxzsákon.
-Édes! Elmentem! - kiabáltam a lépcső aljáról mikor már felöltöztem és útra kész voltam.
-Hová mész?
-Konditerembe.Majd jövök! Ne várj vacsikor! Szeretlek! - már az ajtóból kiabáltam.Meg sem vártam a választ.Minél hamarabb el akartam menni innen.Behuppantam a kocsiba és elhajtottam a terembe.Mikor odaértem a bejáratnál megállva felhívtam pár havert.Lil Za-val mostanában nagyon jól kijövünk.Nem sokat beszéltem eddig róla mert csak nem rég ismerkedtünk meg.De mióta összevesztem Ryan-el az óta ő van így legjobb haver szóval hallani fogtok még róla.Za hozta magával Lil Twist-et meg még pár embert.
Egyből a boxzsáknak estem.Kérdezték is hogy mi bajom de nem válaszoltam.Ha még beszéltem is volna róla akkor...leszakad a zsák.
*3-4 óra múlva*
-Megjöttem! - kiabáltam beesve az ajtón.Már jobb kedvem volt köszönhetően a fiúk baromságainak.De még mindig nem tudom kiverni a fejemből Selena szavait "Harcolni fogok érted ha az életem árába is kerül de visszaszerezlek!" .
-Sziia kicsim! - ugrott nyakamba Amy.Szorosan magamhoz öleltem és hajába adtam egy puszit. - aggódtam érted! Jó volt? - mosolygott.
-Igen jó volt.Haverokkal jót hülyültünk.
-Kikkel voltál? - megindultunk a konyha felé.Nagyon éhes voltam.
-Tudod akiről a múltkor beszéltem.Még nem találkoztatok.Lil Za meg még pár haver akit nagyon én sem ismerek de elvoltunk.
-Ja értem.De ugye jó kisfiú voltál? - ült az ölembe kis puszikkal kezdett bombázni.
-Én mindig tudod! - kacsintottam.Erre a kijelentésemre elmosolyodott.
-Ezzel tudnék vetekedni! - kacsintott ő is. - Mit kérsz vacsira? - kuncogott az előző mondatán.
-Chh. - vágtam oda "meglepett" arckifejezéssel ám nem bírtam sokáig és elröhögtem magam. - Mindegy csak ehető legyen!
Mikor befejeztem a vacsit beültünk a tv elé.Este volt és Amy már megfürdött.A szokásos alvós cuccában volt.Megjegyzem nagyon szexy benne.Csak egy sima francia bugyi ami a fenekét pont kiemeli és egy apró topp.
-Büdös vagy! - vigyorgott fel.
-Én is szeretlek! - küldtem egy puszit.
-Tusolj le és siess vissza! - kacsintott.
-Igen is! - szalutáltam majd sarkon fordulva felszaladtam a lépcsőn egyenesen a fürdőbe.
-Hmm..miért? - mosolyodott el.
-Csak..! Nyújtsd ki. - vigyorogtam vissza kaján mosollyal.
Kinyújtotta nyelvét.Gyorsan cselekedtem.Becsuktam szememet és nyelvét kezdtem el kényeztetni.Ajkunk összeért.Nyelvünk táncot járt.Csókja édes volt mint a méz és teljesen elgyengített.Felkaptam ölembe és kivittem a vízből.Az ajtónál megálltam vele.Nem akartam végig trappolni az egész házon ilyen vizesen.Kiabáltam anyának aki hozott nekünk törölközőt.Jó alaposan szárazra törölköztünk aztán megcéloztuk a fürdőt.
-Te mész előre? - kérdezte.
-Hmm? - nem figyeltem a kérdésére mert elvakított gyönyörűsége.Ahogy a vízcseppek végigfolynak meztelen vállán majd a földre csöppennek.Kezdett izgatni a dolog.
-Mondom te mész előre? - ismételte.
-Miért ne mehetnénk együtt? - léptem hozzá közel és derekára emeltem kezemet.Akartam! Itt és most!
-Hááát...Jó trükk! - sarkon fordult és belépett a fürdőbe.Magára zárta az ajtót.
Azért egy próbát megért.Csak mosolyogtam.Még egy percet elméláztam majd a szobába siettem.Levettem vizes göncömet és a derekamra tekertem egy törölközőt.
Bekapcsoltam a tv-t hogy ne kelljen addig is unatkoznom.Bekapcsoltam egy zene csatornát.Lehet hogy hülyének fogtok nézni de táncolhatnékom lett.Ilyenkor tök béna vagyok de az a lényeg hogy nem lát senki.Elugrándoztam a gardróbig hogy elővegyek egy tiszta ruhát.Kinyitottam de mikor megláttam a tartalmát köpni-nyelni nem tudtam.
-Jézusom! Te meg mi a fenét keresel itt? Egyáltalán hogy jöttél be? És mióta vagy itt bent? - a rémülettől megemeltem hangomat ám hamar átváltottam suttogásba hogy meg ne hallja akár ki is.
-Figyelj Justin! Muszáj volt látnom téged! Nem bírom ki nélküled értsd már meg!
-De Selena! Ezt már vagy 200000x megbeszéltük! Istenem fogd már fel hogy VÉGE! Utállak! Nem érted? Együtt voltunk.Szerettelek és azt hittem hogy te is de te megcsaltál és ezt nem tudom megbocsájtani neked! Már nem érdekelsz! Szeretem Amy-t és nem állhatsz közénk! Megértetted?
-Justin.Hallgass meg! Tudom hogy utálsz! De azt is tudom hogy a szíved mélyén még mindig engem szeretsz csak nem mered bevallani magadnak! Harcolni fogok érted ha az életem árába is kerül de visszaszerezlek! Szeretlek! - egy iszonyat hirtelen mozdulattal megcsókolt.
-Te normális vagy? Ezt még is hogy képzelted? Menj a francba! - megragadtam a kezét és levezettem a lépcsőn.
Nem szorítottam meg pedig megérdemelte volna.De belőlem nem lesz olyan vadállat aki a nőket bántalmazza.Szépen kikísértem és megvártam míg elmegy.Mikor láttam hogy elfordul a sarkon visszatipegtem a lépcsőn.A szobában már ott volt Amy.
-Hol voltál édes? És miért van nyitva a gardrób ha nem vagy itt?
-Hagyjuk! - kicsit több indulat volt a hangomban amiért bocsánatot is kértem.De most mindentől elment a kedvem és nem volt vele kedvem se beszélni legfőképpen nem veszekedni.
Elviharzottam a fürdőbe majd haraggal teli arcomat a víz felé emeltem.Vártam hogy a víz lenyugtasson ám csak egyre idegesebb lettem.Elhatároztam hogy elmegyek konditerembe egy kicsit kiélem a dühömet a boxzsákon.
-Édes! Elmentem! - kiabáltam a lépcső aljáról mikor már felöltöztem és útra kész voltam.
-Hová mész?
-Konditerembe.Majd jövök! Ne várj vacsikor! Szeretlek! - már az ajtóból kiabáltam.Meg sem vártam a választ.Minél hamarabb el akartam menni innen.Behuppantam a kocsiba és elhajtottam a terembe.Mikor odaértem a bejáratnál megállva felhívtam pár havert.Lil Za-val mostanában nagyon jól kijövünk.Nem sokat beszéltem eddig róla mert csak nem rég ismerkedtünk meg.De mióta összevesztem Ryan-el az óta ő van így legjobb haver szóval hallani fogtok még róla.Za hozta magával Lil Twist-et meg még pár embert.
Egyből a boxzsáknak estem.Kérdezték is hogy mi bajom de nem válaszoltam.Ha még beszéltem is volna róla akkor...leszakad a zsák.
*3-4 óra múlva*
-Megjöttem! - kiabáltam beesve az ajtón.Már jobb kedvem volt köszönhetően a fiúk baromságainak.De még mindig nem tudom kiverni a fejemből Selena szavait "Harcolni fogok érted ha az életem árába is kerül de visszaszerezlek!" .
-Sziia kicsim! - ugrott nyakamba Amy.Szorosan magamhoz öleltem és hajába adtam egy puszit. - aggódtam érted! Jó volt? - mosolygott.
-Igen jó volt.Haverokkal jót hülyültünk.
-Kikkel voltál? - megindultunk a konyha felé.Nagyon éhes voltam.
-Tudod akiről a múltkor beszéltem.Még nem találkoztatok.Lil Za meg még pár haver akit nagyon én sem ismerek de elvoltunk.
-Ja értem.De ugye jó kisfiú voltál? - ült az ölembe kis puszikkal kezdett bombázni.
-Én mindig tudod! - kacsintottam.Erre a kijelentésemre elmosolyodott.
-Ezzel tudnék vetekedni! - kacsintott ő is. - Mit kérsz vacsira? - kuncogott az előző mondatán.
-Chh. - vágtam oda "meglepett" arckifejezéssel ám nem bírtam sokáig és elröhögtem magam. - Mindegy csak ehető legyen!
Mikor befejeztem a vacsit beültünk a tv elé.Este volt és Amy már megfürdött.A szokásos alvós cuccában volt.Megjegyzem nagyon szexy benne.Csak egy sima francia bugyi ami a fenekét pont kiemeli és egy apró topp.
-Büdös vagy! - vigyorgott fel.
-Én is szeretlek! - küldtem egy puszit.
-Tusolj le és siess vissza! - kacsintott.
-Igen is! - szalutáltam majd sarkon fordulva felszaladtam a lépcsőn egyenesen a fürdőbe.
2013. szeptember 6., péntek
4O.rész
Megjött a bűvös 40.rész !! *o* nagyon örülök hogy idáig jutott a blogom! Nem is gondoltam hogy ennyi embert érdekelni fog amit csinálok :)) <3 nagyon szeretlek titeket!! :* annyit szeretnék még hogy egy kicsit több komit írjatok mert érdekel hogy mit gondoltok és hogy érdemes e folytatnom..Arra jutottam hogy valahogy úgy fogom folytatni a blogot hogy még egy kicsit ilyen lesz utána pedig majd megtudjátok :)) akkor jön kövi ha ehhez a részhez meglesz 20 komi legalább :)) szóval hajráá! <3
na de megint sokat beszélek! jó olvasást puszimm <3 :*
A szemebe nézett és lassan belém rakta.Nagyot nyögtem mire kezét gyorsan számra tette.Lassan majd egyre gyorsabban pumpált.Az ágy nyikorogni kezdett.Juss aprókat nyögött.Már egész gyors tempót diktált mikor egyszer csak elmentem.Ő gyorsan kirántotta és kezével rásegített még.A nedvesség a lepedőre folyt.Elmosolyodtunk majd adott még egy puszit a nyakamra.Mellém feküdt és összebújtunk.
*Justin szemszöge*
Mikor láttam az arcán hogy megfeszül és nyakát hátrahajtva elélvez,gondoltam újítok.Kijöttem belőle és kivertem.Olyan jó volt újra érezni testét.Nagyon hiányzott már.És meg kell mondani most is iszonyat jó volt a sex.Természetesen nem ezért hiányzott.Melléfeküdtem és hajába szippantva átöleltem.Egy ideig még mind a ketten csukott szemmel pihentettük kifáradt tüdőnket majd felöltöztünk és lementünk.
Mikor leértünk a lépcsőn mindenki tapsolni kezdett és az a bizonyos "Újújj" -al volt tele a szoba.
-Azért lehettetek volna halkabbak is. - szólt Scoo kijövet a konyhából egy tál műzlivel a markában miből jóízűen falatozott.
-Jaj tényleg,ne felejts el emlékeztetni hogy csináljam meg az ágyat,nagyon nyikorog! - szóltam Amy-hez.
-Most már mindegy. - röhögött fel az orra alatt Fredo.
-Haha! - fintorgott szerelmem.
-Mióta nem voltál itt nem volt ilyen izgalomban részünk. - nézett rá ismét Scoo majd a műzlit a szájához emelte de annyira röhögött hogy majdnem kiköpte.
-Na jó,most már tényleg elég. - röhögtem fel.
Még egy kicsit nevetgéltünk majd elhalkult minden.Csend lett.Nem az a kínos csend.Tudjátok az a "Csend van,de élvezzük egymás társaságát" féle.Ebben a családban még soha nem voltak ilyen kínos szituációk.Mindig volt miről beszélnünk vagy éppen ha nem volt semmi akkor is örültünk egymásnak és élveztük a csendet.
Most is ez volt.Amy a kanapén szétterült én pedig a vele szemben lévő fotelben henyéltem.Anya a konyhapulton,Kenny pedig a másik kanapén.A többiek időközben vagy a tv-t bámulták állva vagy bementek a szobába majd visszajöttek.
Gondolataimba ástam magam.Nagyon de nagyon nehéz volt kibírnom Amy nélkül.Aggódtam érte.Még ha a telefonban mindig azt mondta hogy jól van,nem tudtam elhinni.De szerencsére nincs semmi baja.Remélem hogy soha többet nem kell ilyen helyzetbe kerülnünk.Csak tudjátok mitől félek? Biztos hogy nem adta le róla ilyen könnyen és egyszer úgy is visszatérnek.Ha ennyit megtettek azért hogy ne tudjuk elhozni és meg se tudjon szökni akkor tuti hogy nem hagyják ennyiben.De ha egy ujjal is hozzá mertnek érni megint zaok a vadbarmok..akkor nem állok jót magamért.
-Édes!
-Hmm? - zökkentett ki Amy.
-Gyere egy kicsit. - hívott maga után majd kiment a hátsó udvarra a medencéhez.Levetette magát az egyik kis kanapé szerűségre és mutató ujjával mutatta hogy menjek oda én is.
Odamentem én is és lehuppantam mellé.Mielőtt kimentem volna levettem felsőmet mivel füllesztő meleg van idekint.Láttam mikor meglátott félmeztelenül megnyalta száját.Úgy látom tervei vannak.Kezét nyakam köré csavarta majd rám ült.Adott egy csókot majd mosolyogni kezdett.Hajába belekapott a szél.Ahogy a nap sütötte gyönyörű arcát..az egyszerűen csodálatos volt.Életemben nem láttam még ilyen szép lányt.Pedig sokkal találkozok a rajongóim miatt.De egyik sem volt még hozzá fogható.
-Na mi az? - kérdezte.
-Semmi...
-Csak?..
-Olyan gyönyörű vagy. - arcom elkomolyodott.Azt akartam hogy tényleg tuja hogy én így gondolom.Láttam hogy elpirul.Hatalmas mosolyra húzta a száját.
-Te sem vagy áám rossz! - kacsintott egyet majd beleharapott alsó ajkába és kezét útnak eresztette.
Lassan és érzékien végig simította puha tenyerét a mellkasomon majd egyre lejjebb haladva a gatyámnál megállt.Szemöldökömet fel és le kezdtem húzgálni majd hagytam hogy végezze dolgát.
Óvatos mozdulatokkal kioldotta nadrágomon a madzagot s bevetette kezét.Nem akartam hangos lenni és ahogy csak bírtam visszafogtam a hangos nyögéseket.Nem volt könnyű.Olyan jól csinálja...!
-Amy! Amy! - ragadtam meg másik kezét majd számra az a bizonyos "O" alak költözött.Hangom elakadt még levegőt sem vettem.Gyorsabbra vette a tempót és bevette.Lejjebb csúszott és bevette szájába.Végem volt! Még egy utolsó visszafogott nyögés kijött a számon majd megragadva egyik kezét kilövelltem a nedvességet.Szemem sarkából láttam ahogy anya visszalép az üvegajtóból és sarkon fordulva bemegy a házba.
Visszakötötte gatyámat majd ismét rajtam ült.
-Szeretlek! - mondta szinte már a számba.
-Én is!!! - lihegtem majd nyelvemet szájába helyeztem.
Kicsit furcsa volt hogy anya látott.Elég fura érzés tudni hogy anyád látja hogy a barátnőd épp kényeztet.Tudtam hogy neki sem volt a legfelemelőbb érzés.Meg kéne vele beszélnem.
-Mi a baj kicsim? - nézett rám Amy.
-Semmi..semmi...csak..
-Csak mi?
-Olyan furcsa érzés fogott el.Az előbb láttam anyát az ajtónál és sietve befelé vette az irányt.Szerinted mindent látott?
-Úristen! És miért nem szóltál?? Ez nagyon kínos!
-Épp mással voltam elfoglalva. - mosolyodtam el perverzül.
Nem szólt semmit csak ő is mosolygott.Letessékeltem magamról majd megindultam befelé.Rögtön a szobájába indultam.
-Szia,bejöhetek? - léptem be egy lábbal a szobájába.
-Szia kicsim,persze. - mosolygott de láttam hogy meg van illetődve.
-Figyelj! Tudom hogy...
-Nyugi.Nincs baj! - mosolygott ismét.
-De ez nekem, vagy is nekünk olyan fura.Sajnálom hogy látnod kellett.
-Tudod,nem az a "baj" - az ujjaival mutogatta a macskakörmöket - hogy csináljátok.Csak olyan rossz érzés,hogy nem rég még..még én fogtam a kezedet mikor járni tanítottalak és egyre gyorsabban múlt az idő s feleszméltem és már világhírű sztár a fiam,most pedig ...egy eszméletlenül jóképű fiam van akinek van egy csodás barátnője is aki remélem hogy hamarosan nem csak a barátnőd lesz - mutatott az ujján lévő gyűrűre - és ...látom hogy milyen nagyfiú vagy már..és tényleg nem rég még járni sem tudtál most meg lányok ezrei bolondulnak értek.Tudod úgy érzem hogy már nincs rám szükséged.És ez így is van.Egy sikeres úriember lett belőled. - gördült ki egy könnycsepp a szeméből.
Letöröltem majd megöleltem. - Anya,ne sírj! Nem igaz hogy nincs rád szükségem! Ha te nem lennél én sem lehetnék az aki vagyok és ezt életemben nem fogom tudni meghálálni neked.Azt a sok jót és szépet,azt a sok csodás emléket amit neked köszönhetek soha nem fogom elfelejteni.Neked köszönhetem az életemet.Rád mindig is szükségem lesz akár sikeres vagyok akár nem! - tudom hogy a "fiúk nem sírnak" de itt már én sem bírtam tovább.Előjött egy könnycsepp amit sietősen letöröltem.Az volt a baj hogy jött a többi is utána.
-Édesem! - puszilta meg arcomat. - Nagyon szeretlek ugye tudod? - szorított magához.
-Én is szeretlek! - karoltam át és én is magamhoz szorítottam.
Még egy darabig egymás karjai között voltunk majd szép lassan elengedett.
-Na menj!Már biztos vár Amy. - simította meg vállamat majd mosolygott egyet.
Visszamosolyogtam majd kimentem az említetthez.Már tülkön ülve várt.
-Na mi volt? Te sírtál? - halkult el majd apró mosolyra húzta a száját.
-Nincs baj. - mosolyogtam. - elrendeztünk mindent.Neem! Chh honnan veszed? - próbáltam tagadni de nem vagyok ebben a témában valami profi.
-Nem bűn az ha sírsz! Sőt! Kifejezetten édes vagy! - mosolyodott el mint egy kiscica.Jajj olyan cuki amikor ilyen lágy hangon szólal s bociszemekkel néz rám.
-Na ne mond. - ölbe kaptam és megcsókoltam.
Jól megölelgettem majd gondoltam egy kicsit játszhatnánk valamit.
-Cica?!
-Igen?
-Játszunk már valamit!
-Mit szeretnél?
-Mondjuk ezt! - majd megindultam a medence felé,meglendítettem majd beledobtam.
Próbált ellenkezni de túl gyors voltam.
-Haha és ez most nagyon vicces?! - bújt elő a víz alól majd kilépett a vízből.Csupa nedves volt mindene.
-Háát.. - néztem végig rajta majd beleharaptam alsó ajkamba.Nem volt rajta melltartó és vajszínű felsője rátapadt.
-Chh..okés akkor most én jövök. - indult meg felém.
-Hohó,úgyse bírsz el. - gúnyolódtam.
-Ehh majd meglátjuk. - elém lépett.Ruhájából folyt a víz egyenesen lábamra.Megragadta a kezemet és mivel a víztől csúszós lett a talaj nem tudtam ellenkezni.Elrántott és egyenesen a medencébe repültem.Mivel volt bennem annyi hogy az utolsó pillanatban megragadtam gatyája övtartóját ezért magammal rántottam.
-Na ki nem bír el? - nyújtogatta rám nyelvét.
Megragadtam derekát majd szorosan magamhoz húztam.Orrunk összeért.Ajkai elváltak egymástól.A szemét bámultam ami csillogott.Teljesen elvesztem benne.
-Nyújtsd ki még egyszer a nyelved! - suttogtam.
na de megint sokat beszélek! jó olvasást puszimm <3 :*
A szemebe nézett és lassan belém rakta.Nagyot nyögtem mire kezét gyorsan számra tette.Lassan majd egyre gyorsabban pumpált.Az ágy nyikorogni kezdett.Juss aprókat nyögött.Már egész gyors tempót diktált mikor egyszer csak elmentem.Ő gyorsan kirántotta és kezével rásegített még.A nedvesség a lepedőre folyt.Elmosolyodtunk majd adott még egy puszit a nyakamra.Mellém feküdt és összebújtunk.
*Justin szemszöge*
Mikor láttam az arcán hogy megfeszül és nyakát hátrahajtva elélvez,gondoltam újítok.Kijöttem belőle és kivertem.Olyan jó volt újra érezni testét.Nagyon hiányzott már.És meg kell mondani most is iszonyat jó volt a sex.Természetesen nem ezért hiányzott.Melléfeküdtem és hajába szippantva átöleltem.Egy ideig még mind a ketten csukott szemmel pihentettük kifáradt tüdőnket majd felöltöztünk és lementünk.
Mikor leértünk a lépcsőn mindenki tapsolni kezdett és az a bizonyos "Újújj" -al volt tele a szoba.
-Azért lehettetek volna halkabbak is. - szólt Scoo kijövet a konyhából egy tál műzlivel a markában miből jóízűen falatozott.
-Jaj tényleg,ne felejts el emlékeztetni hogy csináljam meg az ágyat,nagyon nyikorog! - szóltam Amy-hez.
-Most már mindegy. - röhögött fel az orra alatt Fredo.
-Haha! - fintorgott szerelmem.
-Mióta nem voltál itt nem volt ilyen izgalomban részünk. - nézett rá ismét Scoo majd a műzlit a szájához emelte de annyira röhögött hogy majdnem kiköpte.
-Na jó,most már tényleg elég. - röhögtem fel.
Még egy kicsit nevetgéltünk majd elhalkult minden.Csend lett.Nem az a kínos csend.Tudjátok az a "Csend van,de élvezzük egymás társaságát" féle.Ebben a családban még soha nem voltak ilyen kínos szituációk.Mindig volt miről beszélnünk vagy éppen ha nem volt semmi akkor is örültünk egymásnak és élveztük a csendet.
Most is ez volt.Amy a kanapén szétterült én pedig a vele szemben lévő fotelben henyéltem.Anya a konyhapulton,Kenny pedig a másik kanapén.A többiek időközben vagy a tv-t bámulták állva vagy bementek a szobába majd visszajöttek.
Gondolataimba ástam magam.Nagyon de nagyon nehéz volt kibírnom Amy nélkül.Aggódtam érte.Még ha a telefonban mindig azt mondta hogy jól van,nem tudtam elhinni.De szerencsére nincs semmi baja.Remélem hogy soha többet nem kell ilyen helyzetbe kerülnünk.Csak tudjátok mitől félek? Biztos hogy nem adta le róla ilyen könnyen és egyszer úgy is visszatérnek.Ha ennyit megtettek azért hogy ne tudjuk elhozni és meg se tudjon szökni akkor tuti hogy nem hagyják ennyiben.De ha egy ujjal is hozzá mertnek érni megint zaok a vadbarmok..akkor nem állok jót magamért.
-Édes!
-Hmm? - zökkentett ki Amy.
-Gyere egy kicsit. - hívott maga után majd kiment a hátsó udvarra a medencéhez.Levetette magát az egyik kis kanapé szerűségre és mutató ujjával mutatta hogy menjek oda én is.
Odamentem én is és lehuppantam mellé.Mielőtt kimentem volna levettem felsőmet mivel füllesztő meleg van idekint.Láttam mikor meglátott félmeztelenül megnyalta száját.Úgy látom tervei vannak.Kezét nyakam köré csavarta majd rám ült.Adott egy csókot majd mosolyogni kezdett.Hajába belekapott a szél.Ahogy a nap sütötte gyönyörű arcát..az egyszerűen csodálatos volt.Életemben nem láttam még ilyen szép lányt.Pedig sokkal találkozok a rajongóim miatt.De egyik sem volt még hozzá fogható.
-Na mi az? - kérdezte.
-Semmi...
-Csak?..
-Olyan gyönyörű vagy. - arcom elkomolyodott.Azt akartam hogy tényleg tuja hogy én így gondolom.Láttam hogy elpirul.Hatalmas mosolyra húzta a száját.
-Te sem vagy áám rossz! - kacsintott egyet majd beleharapott alsó ajkába és kezét útnak eresztette.
Lassan és érzékien végig simította puha tenyerét a mellkasomon majd egyre lejjebb haladva a gatyámnál megállt.Szemöldökömet fel és le kezdtem húzgálni majd hagytam hogy végezze dolgát.
-Amy! Amy! - ragadtam meg másik kezét majd számra az a bizonyos "O" alak költözött.Hangom elakadt még levegőt sem vettem.Gyorsabbra vette a tempót és bevette.Lejjebb csúszott és bevette szájába.Végem volt! Még egy utolsó visszafogott nyögés kijött a számon majd megragadva egyik kezét kilövelltem a nedvességet.Szemem sarkából láttam ahogy anya visszalép az üvegajtóból és sarkon fordulva bemegy a házba.
Visszakötötte gatyámat majd ismét rajtam ült.
-Szeretlek! - mondta szinte már a számba.
-Én is!!! - lihegtem majd nyelvemet szájába helyeztem.
Kicsit furcsa volt hogy anya látott.Elég fura érzés tudni hogy anyád látja hogy a barátnőd épp kényeztet.Tudtam hogy neki sem volt a legfelemelőbb érzés.Meg kéne vele beszélnem.
-Mi a baj kicsim? - nézett rám Amy.
-Semmi..semmi...csak..
-Csak mi?
-Olyan furcsa érzés fogott el.Az előbb láttam anyát az ajtónál és sietve befelé vette az irányt.Szerinted mindent látott?
-Úristen! És miért nem szóltál?? Ez nagyon kínos!
-Épp mással voltam elfoglalva. - mosolyodtam el perverzül.
Nem szólt semmit csak ő is mosolygott.Letessékeltem magamról majd megindultam befelé.Rögtön a szobájába indultam.
-Szia,bejöhetek? - léptem be egy lábbal a szobájába.
-Szia kicsim,persze. - mosolygott de láttam hogy meg van illetődve.
-Figyelj! Tudom hogy...
-Nyugi.Nincs baj! - mosolygott ismét.
-De ez nekem, vagy is nekünk olyan fura.Sajnálom hogy látnod kellett.
-Tudod,nem az a "baj" - az ujjaival mutogatta a macskakörmöket - hogy csináljátok.Csak olyan rossz érzés,hogy nem rég még..még én fogtam a kezedet mikor járni tanítottalak és egyre gyorsabban múlt az idő s feleszméltem és már világhírű sztár a fiam,most pedig ...egy eszméletlenül jóképű fiam van akinek van egy csodás barátnője is aki remélem hogy hamarosan nem csak a barátnőd lesz - mutatott az ujján lévő gyűrűre - és ...látom hogy milyen nagyfiú vagy már..és tényleg nem rég még járni sem tudtál most meg lányok ezrei bolondulnak értek.Tudod úgy érzem hogy már nincs rám szükséged.És ez így is van.Egy sikeres úriember lett belőled. - gördült ki egy könnycsepp a szeméből.
Letöröltem majd megöleltem. - Anya,ne sírj! Nem igaz hogy nincs rád szükségem! Ha te nem lennél én sem lehetnék az aki vagyok és ezt életemben nem fogom tudni meghálálni neked.Azt a sok jót és szépet,azt a sok csodás emléket amit neked köszönhetek soha nem fogom elfelejteni.Neked köszönhetem az életemet.Rád mindig is szükségem lesz akár sikeres vagyok akár nem! - tudom hogy a "fiúk nem sírnak" de itt már én sem bírtam tovább.Előjött egy könnycsepp amit sietősen letöröltem.Az volt a baj hogy jött a többi is utána.
-Édesem! - puszilta meg arcomat. - Nagyon szeretlek ugye tudod? - szorított magához.
-Én is szeretlek! - karoltam át és én is magamhoz szorítottam.
Még egy darabig egymás karjai között voltunk majd szép lassan elengedett.
-Na menj!Már biztos vár Amy. - simította meg vállamat majd mosolygott egyet.
Visszamosolyogtam majd kimentem az említetthez.Már tülkön ülve várt.
-Na mi volt? Te sírtál? - halkult el majd apró mosolyra húzta a száját.
-Nincs baj. - mosolyogtam. - elrendeztünk mindent.Neem! Chh honnan veszed? - próbáltam tagadni de nem vagyok ebben a témában valami profi.
-Nem bűn az ha sírsz! Sőt! Kifejezetten édes vagy! - mosolyodott el mint egy kiscica.Jajj olyan cuki amikor ilyen lágy hangon szólal s bociszemekkel néz rám.
-Na ne mond. - ölbe kaptam és megcsókoltam.
Jól megölelgettem majd gondoltam egy kicsit játszhatnánk valamit.
-Cica?!
-Igen?
-Játszunk már valamit!
-Mit szeretnél?
-Mondjuk ezt! - majd megindultam a medence felé,meglendítettem majd beledobtam.
Próbált ellenkezni de túl gyors voltam.
-Haha és ez most nagyon vicces?! - bújt elő a víz alól majd kilépett a vízből.Csupa nedves volt mindene.
-Háát.. - néztem végig rajta majd beleharaptam alsó ajkamba.Nem volt rajta melltartó és vajszínű felsője rátapadt.
-Chh..okés akkor most én jövök. - indult meg felém.
-Hohó,úgyse bírsz el. - gúnyolódtam.
-Ehh majd meglátjuk. - elém lépett.Ruhájából folyt a víz egyenesen lábamra.Megragadta a kezemet és mivel a víztől csúszós lett a talaj nem tudtam ellenkezni.Elrántott és egyenesen a medencébe repültem.Mivel volt bennem annyi hogy az utolsó pillanatban megragadtam gatyája övtartóját ezért magammal rántottam.
-Na ki nem bír el? - nyújtogatta rám nyelvét.
Megragadtam derekát majd szorosan magamhoz húztam.Orrunk összeért.Ajkai elváltak egymástól.A szemét bámultam ami csillogott.Teljesen elvesztem benne.
-Nyújtsd ki még egyszer a nyelved! - suttogtam.
2013. szeptember 4., szerda
39.rész
Már páran írták hogy mikor lesz már megint boldog rész mert hiányzik nekik..Viszont vannak akik meg azt akarják hogy legyen még gonoszság és Justin is legyen az meg ilyenek.Nem tudok egyedül dönteni szóval kirakok egy szavazást és akik többen lesznek annak formájában fogom folytatni a blogot. :) :* Még annyit szeretnék hogy nagyon köszönöm a sok aranyos komit amiket kapok..bár az utolsóhoz nem jött annyit mint vártam volna de..attól még nagyon örülök hogy vagytok nekem <3 Na de nem is húzom az időtöket! Jó olvasást :D <3
Mikor beleszóltam a kagylóba Justin aggódó hangjával hadakoztam.Próbáltam elkerülni azt a sok "Hogy vagy?Nincs bajod?Mit tettek veled?" kérdést.A lehető leghamarabb akartam találkozni vele így egyből a lényegre tértem.
-Édes,itt vagyok a sarki büfében.A Chicfood-ban! Azonnal gyere ide értem.Mindent elmesélek. - majd ezzel le is csaptam a telefont.Nem akartam goromba lenni de így legalább siet.Kb 5 teljes percet vártunk mikor sietve betoppant az ajtón Fredo-val és Kenny-vel.Nagyon megörültem és egyből felugrottam hogy a nyakába vessem magam.Szorosan megöleltem.Éreztem ahogy arcát vállamba nyomja és magához szorít.Egy könnycsepp elhagyta szememet amit sietve le is töröltem.Kicsit enyhítettem szorításomon és a szemébe néztem majd szenvedélyesen megcsókoltam.Kennyt és Fredot is megszorongattam majd bemutattam...vagy is először én is megkérdeztem a nevét az én "őrangyalomnak".
-Ő itt az az ember akinek most köszönhetjük hogy itt vagyunk! Ha ő nem lenne..kitudja mi lenne már velem. - sütöttem le fejemet,majd hangom is elhalkult.
-ISTEN vagy haver! - veregette vállba Justin majd átölelte.
-Még nem is tudom a neved! - jelentettem ki kicsit félénkebben.
-Én vagyok Vin Diesel...
-MI? - a röhögés kerülgetett de ahogy megláttam az arcán a komolyságot leszáradt a mosoly a számról.
-Csak hülyültem! - röhögte el magát. - Luke Anthon. - nyújtotta kezét mire megöleltem és adtam neki egy puszit.
-Mindent köszönök! - mosolyogtam.
-Ez csak természetes. - kacsintott. - viszont én most lépek! Nem hiányzik hogy lebukjunk.Na sziasztok. - kezet fogott a többiekkel és kisétált az épületből.
-Na húzzunk haza. - ragadta meg kezemet Juss.Szemei csillogtak.Láttam rajta hogy megviselték a napok.
Bólintottam és elindultunk.Alig vártam már hogy hazaérjünk.Jó volt látni mindenkit.Szinte úgy rontottam be a házba és egyből Pattie-hoz siettem.Nem találtam sehol.Elszomorodtam.Felmentem Scooterhez a szobába neki is köszönni.
-Jajj kislány,jól vagy? - ölelt magához majd adott egy cuppanós puszit. - nagyon hiányoztál.Nagyon aggódtunk ám érted.Justin szó szerint éjjel nappal a rendőröket hívogatta és a környékbelo haverokat hogy segítsenek kihozni.Amióta ott voltál az óta nem aludt.Nagyon fáradt szegény.Vidítsd fel. - kacsitott egyet majd kaján mosolyra húzta száját.Természetesen tudtam hogy mire gondol.
Már vagy negyed órája beszéltünk mikor rákérdeztem Pattie-ra.Azt mondta hogy elment a boltba hogy mire jössz addigra összedob valami kaját neked.Ő sem volt másképp mint Juss.Éjjel nappal sírt és Justinnak segített.Gondoltam akkor biztos megjött már.Megindultam lefelé hogy megkeressem.A konyháig kellett csak mennem.Idegesen sürgött-forgott.A nyakába ugrottam és jó szorosan magamhoz rántottam.
-Úristen! Édesem,jól vagy? Ahhj annyira aggódtam már érted! Nincs semmi bajod? Nagyon hiányoztál!! - hangja csukladozott majd nagy zokogásba kezdett.
-Sss! Semmi bajom nyugi! Jól vagyok. - Adtam egy puszit a hajába. - ne sírj,te is nagyon hiányoztál!
-Ezentúl nem mész sehova! Értve? Még WC-re is veled megyek! - mutogatott az ujjával,mint amikor fenyeget hogy legyek jókislány.
-Úgy lesz. - mosolyogtam rá majd még egyszer magamhoz öleltem.
-Khhhhm.. - lépett oda Justin. - tudod...nekem is nagyon hiányoztál. - mosolyra húzta száját és az a szokásos kiskutya szemeivel bámult,mik csillogtak.
-Jajj gyere ide. - odabújtam hozzá.Adott egy puszit a hajamba majd felkapott az ölébe és úgy szorongatott még pár percig.
-Jajj gyerekek,menjetek szobára! - röhögött Fredo és a lépcső felé mutatott.
Justin a szemembe nézett és megindult felfelé.Én csak mosolyogtam.Ahogy a többiek is.
-Aztán nem hangoskodni! - kiabált utánunk Kenny.
Berontott velem a szobába és lábával becsapta az ajtót.Nyakamat támadta majd számra tért.Nyelve behatolásért könyörgött amit én meg is adtam neki.Nyelvünk táncot ropott egymáson.Ez már nagyon hiányzott.Hiányzott hogy érezhessem közellétét,hiányzott hogy érezhessem édes ajkait enyéimen,hiányzott ölelése,hiányzott gyengéd érintése.Egyszerűen mindene iszonyatosan hiányzott.
Az ágyra dobott és egy hanyag mozdulattal lerántotta rólam nadrágomat majd a felsőmet is.Róla is lekerültek a textil darabok.Már csak fehérnemű réteg takarta meztelen testünket.Iszonyatosan kívántam.Felém kerekedett és a melltartó pántommal küszködött.
-Rég csináltam ez,segíts már. - röhögte ki saját magát.
Kikapcsoltam a pántot majd lerántottam magamról.Láttam a szemeiben azt a hatalmas vágyat.Tudtam hogy sok rossz gondolat és emlék gyötri.Ez a pár nap megviselt mindannyiunkat.Így tudtam hogy most fogja kiadni magából.Felkészültem mindenre és készen állok.
Melleimet célba véve lehúzta magáról az alsógatyát.Meleg nyelvével nyalogatni kezdte mellkasomat majd megindult lefelé.A bugyimnál megállt és felnézett rám.Kaján mosolyra húzta számát s szó szerint letépte rólam a ruhadarabot.
Először nyelvével kényeztetett mire halk majd egyre hangosabb nyögésekkel válaszoltam.Kis idő után ujjait is bevetette.Egyszerűen profi!
-Ju,Justin! Én mindjárt...
Vette a lapot és kivette ujjait majd felém nehezedett.
Mikor beleszóltam a kagylóba Justin aggódó hangjával hadakoztam.Próbáltam elkerülni azt a sok "Hogy vagy?Nincs bajod?Mit tettek veled?" kérdést.A lehető leghamarabb akartam találkozni vele így egyből a lényegre tértem.
-Édes,itt vagyok a sarki büfében.A Chicfood-ban! Azonnal gyere ide értem.Mindent elmesélek. - majd ezzel le is csaptam a telefont.Nem akartam goromba lenni de így legalább siet.Kb 5 teljes percet vártunk mikor sietve betoppant az ajtón Fredo-val és Kenny-vel.Nagyon megörültem és egyből felugrottam hogy a nyakába vessem magam.Szorosan megöleltem.Éreztem ahogy arcát vállamba nyomja és magához szorít.Egy könnycsepp elhagyta szememet amit sietve le is töröltem.Kicsit enyhítettem szorításomon és a szemébe néztem majd szenvedélyesen megcsókoltam.Kennyt és Fredot is megszorongattam majd bemutattam...vagy is először én is megkérdeztem a nevét az én "őrangyalomnak".
-Ő itt az az ember akinek most köszönhetjük hogy itt vagyunk! Ha ő nem lenne..kitudja mi lenne már velem. - sütöttem le fejemet,majd hangom is elhalkult.
-ISTEN vagy haver! - veregette vállba Justin majd átölelte.
-Még nem is tudom a neved! - jelentettem ki kicsit félénkebben.
-Én vagyok Vin Diesel...
-MI? - a röhögés kerülgetett de ahogy megláttam az arcán a komolyságot leszáradt a mosoly a számról.
-Csak hülyültem! - röhögte el magát. - Luke Anthon. - nyújtotta kezét mire megöleltem és adtam neki egy puszit.
-Mindent köszönök! - mosolyogtam.
-Ez csak természetes. - kacsintott. - viszont én most lépek! Nem hiányzik hogy lebukjunk.Na sziasztok. - kezet fogott a többiekkel és kisétált az épületből.
-Na húzzunk haza. - ragadta meg kezemet Juss.Szemei csillogtak.Láttam rajta hogy megviselték a napok.
Bólintottam és elindultunk.Alig vártam már hogy hazaérjünk.Jó volt látni mindenkit.Szinte úgy rontottam be a házba és egyből Pattie-hoz siettem.Nem találtam sehol.Elszomorodtam.Felmentem Scooterhez a szobába neki is köszönni.
-Jajj kislány,jól vagy? - ölelt magához majd adott egy cuppanós puszit. - nagyon hiányoztál.Nagyon aggódtunk ám érted.Justin szó szerint éjjel nappal a rendőröket hívogatta és a környékbelo haverokat hogy segítsenek kihozni.Amióta ott voltál az óta nem aludt.Nagyon fáradt szegény.Vidítsd fel. - kacsitott egyet majd kaján mosolyra húzta száját.Természetesen tudtam hogy mire gondol.
Már vagy negyed órája beszéltünk mikor rákérdeztem Pattie-ra.Azt mondta hogy elment a boltba hogy mire jössz addigra összedob valami kaját neked.Ő sem volt másképp mint Juss.Éjjel nappal sírt és Justinnak segített.Gondoltam akkor biztos megjött már.Megindultam lefelé hogy megkeressem.A konyháig kellett csak mennem.Idegesen sürgött-forgott.A nyakába ugrottam és jó szorosan magamhoz rántottam.
-Úristen! Édesem,jól vagy? Ahhj annyira aggódtam már érted! Nincs semmi bajod? Nagyon hiányoztál!! - hangja csukladozott majd nagy zokogásba kezdett.
-Sss! Semmi bajom nyugi! Jól vagyok. - Adtam egy puszit a hajába. - ne sírj,te is nagyon hiányoztál!
-Ezentúl nem mész sehova! Értve? Még WC-re is veled megyek! - mutogatott az ujjával,mint amikor fenyeget hogy legyek jókislány.
-Úgy lesz. - mosolyogtam rá majd még egyszer magamhoz öleltem.
-Khhhhm.. - lépett oda Justin. - tudod...nekem is nagyon hiányoztál. - mosolyra húzta száját és az a szokásos kiskutya szemeivel bámult,mik csillogtak.
-Jajj gyere ide. - odabújtam hozzá.Adott egy puszit a hajamba majd felkapott az ölébe és úgy szorongatott még pár percig.
-Jajj gyerekek,menjetek szobára! - röhögött Fredo és a lépcső felé mutatott.
Justin a szemembe nézett és megindult felfelé.Én csak mosolyogtam.Ahogy a többiek is.
-Aztán nem hangoskodni! - kiabált utánunk Kenny.
Berontott velem a szobába és lábával becsapta az ajtót.Nyakamat támadta majd számra tért.Nyelve behatolásért könyörgött amit én meg is adtam neki.Nyelvünk táncot ropott egymáson.Ez már nagyon hiányzott.Hiányzott hogy érezhessem közellétét,hiányzott hogy érezhessem édes ajkait enyéimen,hiányzott ölelése,hiányzott gyengéd érintése.Egyszerűen mindene iszonyatosan hiányzott.
Az ágyra dobott és egy hanyag mozdulattal lerántotta rólam nadrágomat majd a felsőmet is.Róla is lekerültek a textil darabok.Már csak fehérnemű réteg takarta meztelen testünket.Iszonyatosan kívántam.Felém kerekedett és a melltartó pántommal küszködött.
-Rég csináltam ez,segíts már. - röhögte ki saját magát.
Kikapcsoltam a pántot majd lerántottam magamról.Láttam a szemeiben azt a hatalmas vágyat.Tudtam hogy sok rossz gondolat és emlék gyötri.Ez a pár nap megviselt mindannyiunkat.Így tudtam hogy most fogja kiadni magából.Felkészültem mindenre és készen állok.
Melleimet célba véve lehúzta magáról az alsógatyát.Meleg nyelvével nyalogatni kezdte mellkasomat majd megindult lefelé.A bugyimnál megállt és felnézett rám.Kaján mosolyra húzta számát s szó szerint letépte rólam a ruhadarabot.
Először nyelvével kényeztetett mire halk majd egyre hangosabb nyögésekkel válaszoltam.Kis idő után ujjait is bevetette.Egyszerűen profi!
-Ju,Justin! Én mindjárt...
Vette a lapot és kivette ujjait majd felém nehezedett.
2013. szeptember 2., hétfő
38.rész
Ott vigyorgott az pofámba.Kerültem a szemkontaktust és fejemet oldalra fordítottam.Ám ez a vadbarom államat megszorítva fordította maga felét arcomat.
-Rám nézzél ha hozzád beszélek,ribanc! - ordította el magát.
Nem bírtam tovább.Szembeköptem jó alaposan.Tudtam hogy ezzel kiverem a biztosítékot de nem érdekelt.Ne alázhat meg engem így senki!
Egy szempillantás alatt kezét az égnek irányította majd arcomon csattant egy hatalmas pofon.Könnyeim futásnak indultak.
-Rohadt ribanc! Olyan vagy mint az anyád!
-Mit mondott?
-Na mi van? Nem tetszik az igazság?
-Ha még egyszer..
-Mit? Mi még egyszer? Mondjad csak,én hallgatok. - tette ölbe kezét és elém állt.
Nem válaszolta hisz tudtam hogy nem tehetek semmit sem.Lehajtott fejjel tördeltem az ujjaimat.Feladta a várakozást és egy "Chh" sóhajjal elment onnan.Bement egy másik szobába én meg ottmaradtam a kutyáival.
*Este*
Miért nem jönnek már a rendőrök? Komolyan kezdek egyre jobban kételkedni benne hogy tesznek akár mit is.Nem is érdeklem őket.Le se szarják hogy mi van velem.
Próbáltam hívogatni Justint.Harmadszorra fel is vette.
-Jól vagy drágám? Nem bántottak? Nincs semmi bajod? Hol vagy? Mit csinálnak veled? Ahhj nagyon hiányzol! Alig bírok aludni.A rendőrök azt mondták hogy elkezdték a keresésedet de amikor a megadott házhoz értek két öreg emberrel találkoztak csak akik 100%-ban azt állították hogy semmilyen lány nincs ott.
-Jól vagyok.Bár ma délután kaptam egy pofont ami megjegyzem még mindig fáj de jól vagyok.Ne aggódj vigyázok magamra! - mosolyogtam,vagy is próbáltam. - biztos csak álca volt.Egy eldugott,sötét szobában vagyok egész nap.Az ablak be van rácsozva,büdös van és hideg.Jajj édes vigyél ki innen kérlek! - hangom könyörgő hangnemre váltott s csukladozott.
-Mi megpofoztak? Szétverem! Az összeset! Már kétszer is be akartam osonni de mindig észrevettek és el kellett futnom.Ma is voltam ott.A rendőrség nem akar semmit sem tenni.Egyedül meg nem megy.De ne aggódj! Összeszedek mindenkit és elmegyek érted! Ha az életem árába is kerül de kihozlak onnan! Szeretlek!! És ne sírj!
Zokogni kezdtem a telefonba annyira meghatódtam szavaitól. - Én is nagyon de nagyon szeretlek! Te is nagyon hiányzol! De nem akarom hogy bajod essen.Nem akar ez engem megölni csak valamiért bosszút akar de úgy érzem hogy élve kellek neki.
-Nem érdekel ha bajom esik az a lényeg hogy te biztonságban legyél!
Hallottam hogy zörögnek odakint így megremegve beleszóltam a kagylóba még egy gyorsat. - Hiányzol,szeretlek de most mennem kell jön valaki! - és gyors zsebre dugtam a telefont.Vagy is nem zsebre mert félek hogy észreveszik így a melltartómba dugtam.
-Gyere,elmegyünk egy kicsit kiruccanni! - kacsintott az őr aki benyitott hozzám.Elég perverz fejet vágott.
Félve álltam fel az ágyamról majd lassan megindultam kifelé.
Megragadta a kezemet és húzni kezdett hogy menjek már gyorsabban.Flegmán néztem rá.De nem tehettem ellene.Mentem utána.
Semmi kedvem nem volt mászkálgatni,főleg hogy nem tudtam hova a francba akar hurcolni.Kimentünk a házból és beültünk egy kocsiba.Egy fekete Range Over sötétített ablakokkal.Beültünk és elindultunk valamerre.Nem tudtam hova megyünk de úgy 10 múlva már meg is álltunk.Kitessékelt az autóból majd szemem felcsillant.
Egy étterembe mentünk.
-Tudom,hogy mostanában csak vízen és száraz kenyeren éltél.Csak hogy tudd én nem vagyok olyan mint a többi vadbarom munkatársam.Nem is szívesen dolgozom Rob-nak.Nagyon borzalmas amiket csinál.Már nem te vagy az első lány akit itt tart hetekig utána meg...
-Mit? Mi lesz utána? - próbáltam faggatni.Olyan aranyos volt ahogy ezt elmondta nekem.Nem néztem volna ki ezt belőle.
-Hetekig koplalja és veri az ártatlan kislányokat...majd mikor már megunta a kínzásukat...elviszi egy eldugott helyre ahol senki sem jár..és.. - nyelt egy nagyot.Egy kis időre elgondolkozott majd félve,halk hangon kinyögte. - megerőszakolja őket és otthagyja a semmi közepén szenvedni.Soha nem felejtem el mikor egy 11 éves kislányt hoztak be és képes volt ezt tenni vele.Mindig maikor hoz elviszi arra a helyre a lányokat éjjel elmegyek értük és haza viszem őket.A múltkorit meg is sirattam.Mire odaértem szegény kislány elhunyt.Ha tehetném már rég feladtam volna őt a rendőrségen de nem tehetem mert a családomat is megfigyeli és amikor én köpök megöli őket.
-Ne..Ne!! Kérlek mond azt hogy most nem igazat mondasz!!! Kérlek! - összeraktam a kezeimet és imádkozni kezdtem neki majd nagy zokogásba kezdtem. - én nem akarok meghalni! Érted?! Nem akarok így meghalni.Még annyi minden vár rám..és..és életem szerelme otthon próbál megtenni mindent hogy kivigyen abból a szutykos helyről.De a rendőrség nem csinál semmit.
-A rendőrség nem is tud mit tenni.Olyan eszközei vannak hogy simán kijátsza őket.Nem tehetünk semmit.
-És most sem tudok elszökni? És te meg azt mondod hogy elszöktem valahogy?
-Nem tudom.Nagyon para a dolog.Rájöhet hogy én engedtelek el.És mi van ha direkt kicseréled az egyik munkatársaddal magad mintha pihenőt kérnél és a végén ha nem is veszi be hogy elszöktem akkor sem te elszel a hibás hanem a másik vadbarom és akkor semmi baj nem lesz se neked se nekem és minden szép lesz.Kérlek! Könyörülj meg rajtam legalább te! És ha minden jól alakul Justinnal eljövünk érted és valahogyan kiszabadítunk téged is a rabláncból!
Sóhajtott egy nagyot majd még egy kicsit elgondolkozott. -Hát jó! - mosolygott rám mire a nyakába ugrottam. - Na de most egyél! Ne hogy nekem még vékonyabb legyél.Kicsit hízhatnál is! - kacsintott egyet és odahívta a pincért aki felvette a rendelésünket.
Isteni áldás volt számomra az a sült csirke és a krumpli.Rég ettem már ilyen finomat.Nagyon éhes voltam így 10 perc alatt bevágtam az egész csirkét.Még egy kicsit beszélgettünk majd felhívtam Justint.
-Rám nézzél ha hozzád beszélek,ribanc! - ordította el magát.
Nem bírtam tovább.Szembeköptem jó alaposan.Tudtam hogy ezzel kiverem a biztosítékot de nem érdekelt.Ne alázhat meg engem így senki!
Egy szempillantás alatt kezét az égnek irányította majd arcomon csattant egy hatalmas pofon.Könnyeim futásnak indultak.
-Rohadt ribanc! Olyan vagy mint az anyád!
-Mit mondott?
-Na mi van? Nem tetszik az igazság?
-Ha még egyszer..
-Mit? Mi még egyszer? Mondjad csak,én hallgatok. - tette ölbe kezét és elém állt.
Nem válaszolta hisz tudtam hogy nem tehetek semmit sem.Lehajtott fejjel tördeltem az ujjaimat.Feladta a várakozást és egy "Chh" sóhajjal elment onnan.Bement egy másik szobába én meg ottmaradtam a kutyáival.
*Este*
Miért nem jönnek már a rendőrök? Komolyan kezdek egyre jobban kételkedni benne hogy tesznek akár mit is.Nem is érdeklem őket.Le se szarják hogy mi van velem.
Próbáltam hívogatni Justint.Harmadszorra fel is vette.
-Jól vagy drágám? Nem bántottak? Nincs semmi bajod? Hol vagy? Mit csinálnak veled? Ahhj nagyon hiányzol! Alig bírok aludni.A rendőrök azt mondták hogy elkezdték a keresésedet de amikor a megadott házhoz értek két öreg emberrel találkoztak csak akik 100%-ban azt állították hogy semmilyen lány nincs ott.
-Jól vagyok.Bár ma délután kaptam egy pofont ami megjegyzem még mindig fáj de jól vagyok.Ne aggódj vigyázok magamra! - mosolyogtam,vagy is próbáltam. - biztos csak álca volt.Egy eldugott,sötét szobában vagyok egész nap.Az ablak be van rácsozva,büdös van és hideg.Jajj édes vigyél ki innen kérlek! - hangom könyörgő hangnemre váltott s csukladozott.
-Mi megpofoztak? Szétverem! Az összeset! Már kétszer is be akartam osonni de mindig észrevettek és el kellett futnom.Ma is voltam ott.A rendőrség nem akar semmit sem tenni.Egyedül meg nem megy.De ne aggódj! Összeszedek mindenkit és elmegyek érted! Ha az életem árába is kerül de kihozlak onnan! Szeretlek!! És ne sírj!
Zokogni kezdtem a telefonba annyira meghatódtam szavaitól. - Én is nagyon de nagyon szeretlek! Te is nagyon hiányzol! De nem akarom hogy bajod essen.Nem akar ez engem megölni csak valamiért bosszút akar de úgy érzem hogy élve kellek neki.
-Nem érdekel ha bajom esik az a lényeg hogy te biztonságban legyél!
Hallottam hogy zörögnek odakint így megremegve beleszóltam a kagylóba még egy gyorsat. - Hiányzol,szeretlek de most mennem kell jön valaki! - és gyors zsebre dugtam a telefont.Vagy is nem zsebre mert félek hogy észreveszik így a melltartómba dugtam.
-Gyere,elmegyünk egy kicsit kiruccanni! - kacsintott az őr aki benyitott hozzám.Elég perverz fejet vágott.
Félve álltam fel az ágyamról majd lassan megindultam kifelé.
Megragadta a kezemet és húzni kezdett hogy menjek már gyorsabban.Flegmán néztem rá.De nem tehettem ellene.Mentem utána.
Semmi kedvem nem volt mászkálgatni,főleg hogy nem tudtam hova a francba akar hurcolni.Kimentünk a házból és beültünk egy kocsiba.Egy fekete Range Over sötétített ablakokkal.Beültünk és elindultunk valamerre.Nem tudtam hova megyünk de úgy 10 múlva már meg is álltunk.Kitessékelt az autóból majd szemem felcsillant.
Egy étterembe mentünk.
-Tudom,hogy mostanában csak vízen és száraz kenyeren éltél.Csak hogy tudd én nem vagyok olyan mint a többi vadbarom munkatársam.Nem is szívesen dolgozom Rob-nak.Nagyon borzalmas amiket csinál.Már nem te vagy az első lány akit itt tart hetekig utána meg...
-Mit? Mi lesz utána? - próbáltam faggatni.Olyan aranyos volt ahogy ezt elmondta nekem.Nem néztem volna ki ezt belőle.
-Hetekig koplalja és veri az ártatlan kislányokat...majd mikor már megunta a kínzásukat...elviszi egy eldugott helyre ahol senki sem jár..és.. - nyelt egy nagyot.Egy kis időre elgondolkozott majd félve,halk hangon kinyögte. - megerőszakolja őket és otthagyja a semmi közepén szenvedni.Soha nem felejtem el mikor egy 11 éves kislányt hoztak be és képes volt ezt tenni vele.Mindig maikor hoz elviszi arra a helyre a lányokat éjjel elmegyek értük és haza viszem őket.A múltkorit meg is sirattam.Mire odaértem szegény kislány elhunyt.Ha tehetném már rég feladtam volna őt a rendőrségen de nem tehetem mert a családomat is megfigyeli és amikor én köpök megöli őket.
-Ne..Ne!! Kérlek mond azt hogy most nem igazat mondasz!!! Kérlek! - összeraktam a kezeimet és imádkozni kezdtem neki majd nagy zokogásba kezdtem. - én nem akarok meghalni! Érted?! Nem akarok így meghalni.Még annyi minden vár rám..és..és életem szerelme otthon próbál megtenni mindent hogy kivigyen abból a szutykos helyről.De a rendőrség nem csinál semmit.
-A rendőrség nem is tud mit tenni.Olyan eszközei vannak hogy simán kijátsza őket.Nem tehetünk semmit.
-És most sem tudok elszökni? És te meg azt mondod hogy elszöktem valahogy?
-Nem tudom.Nagyon para a dolog.Rájöhet hogy én engedtelek el.És mi van ha direkt kicseréled az egyik munkatársaddal magad mintha pihenőt kérnél és a végén ha nem is veszi be hogy elszöktem akkor sem te elszel a hibás hanem a másik vadbarom és akkor semmi baj nem lesz se neked se nekem és minden szép lesz.Kérlek! Könyörülj meg rajtam legalább te! És ha minden jól alakul Justinnal eljövünk érted és valahogyan kiszabadítunk téged is a rabláncból!
Sóhajtott egy nagyot majd még egy kicsit elgondolkozott. -Hát jó! - mosolygott rám mire a nyakába ugrottam. - Na de most egyél! Ne hogy nekem még vékonyabb legyél.Kicsit hízhatnál is! - kacsintott egyet és odahívta a pincért aki felvette a rendelésünket.
Isteni áldás volt számomra az a sült csirke és a krumpli.Rég ettem már ilyen finomat.Nagyon éhes voltam így 10 perc alatt bevágtam az egész csirkét.Még egy kicsit beszélgettünk majd felhívtam Justint.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)