7.rész

*Másnap reggel*

-Apa!Hol vagy már?!

Reggel direkt korán keltem mert apa tegnap bezengte hogy akar egy apa-lánya napot ma.Erre mire kelek fel?! Hogy ő sehol sincs! Bementem a szobába és nem volt ott senki.Szépen be volt ágyazva,a ruhák összehajtva.Ám ő sehol.Már v agy 1 órája keresgélem,felhívtam mindenkit akit gondoltam hogy esetleg ott van ám egyik helyen sincs.Komolyan mondom kezdek aggódni.

*Csörög a telefon*

-Halló,tessék!Kivel beszélek?
-Jó reggelt hölgyem! Én Amy Trescot-ot keresem!
-Igen,tessék én vagyok az!
-Sajnálatos hírt kell közölnöm.Ma reggel az édesapja...
-Tessék? Mi van vele? Mi történt?? Úristen ugye nem esett baja?? Mondjon már valamit kérem!!
-De sajnos igen.Ma reggel elgázolta egy autó kefelé menet az egyik sarki boltból.Virág volt nála és egy doboz bonbon.

Mikor meghallottam hogy mi történt elvesztettem az uralmat lábaim alól.Úgy éreztem hogy kicsúszik alólam a talaj majd a földre zuhantam.Hirtelen síni sem tudtam a sokktól.


-Igen,biztos bevásárolni ment mert ma együtt kellett volna töltenünk a napot. - ez volt az utolsó mondat ami kijött a számon ugyan is a hangom a zokogás miatt elcsuklott.
-Hamarosan megérkezik magához egy mentő,Kérem szálljon be és majd a mentősök gondját viselik.
-O-o-oké. - Még mindig a sírástól csukladozott a hangom.

Gyorsan felhívtam utolsó erőmmel Justint aki azonnal ide termett és bejött velem a kórházba.Kaptam egy kórtermet ahol alaposan megvizsgáltak nem e esett nagyobb bajom a hír hallatára.Justin min e közben ott volt mellettem.Ott volt és szorosan fogta a kezemet.

-Te ne hagyj itt soha!! Értetted!? - indulatosan kiabáltam.

Potyogni kezdtek a könnyei majd bólogatni kezdett.Nem tudtam miért sír.Nekem kéne sírnom.Ám ezzel nem is törődtem.

-Feküdj ide kérlek! - kérlelve hívtam magam mellé az ágyamra.

Justin egy szó nélkül odahajlott mellém.Szorosan átkarolt majd megcsókolt.Olyan jó volt a karjaiban lenni.Egy csepp félelem sem maradt bennem.Ilyenkor mindig elgyengülök és csak élvezem az óvó karjai ölelését.

-Mi lesz most velem?
-Én megígérem hogy vigyázok rád amíg csak élek!! Amí melletted vagyok semmi okod a félelemre! Oké?
-Ühümm. - bólogattam majd óvatos mosolyra húztam a szám.

Két napig bent tartottak megfigyelésen hát ha történt valami psychologiailag az agyammal.Mikor kiengedtek és kiléptem a kórház küszöbén megtorpantam.Szorosan megszorítottam Justin kezét majd fejemet lesütöttem a földre és zokogni kezdtem.

-Mi a baj baba? - kérdezte Justin megijedve.
-Hol fogok ez után lakni? Haza nem mehetek mert a végén még becsavarodnék apám cuccai között meg amúgy is,egyedül nem tudom eltartani azt a nagy házat.Hisz se munkám se semmim.Árva vagyok.Se édesanyám se édesapám nincs.Csak te vagy nekem.De hozzád sem mehetek azok után amik történtek meg amúgy is csak terhetekre lennék.Semmi hasznotok nem lenne belőlem.Valljuk be.Hajléktalan lettem. - itt abba hagytam mert ismét elkapott a zokogás és egy árva hang se jött ki a számon.
-Ezt most rögtön hagyd abba!! Hallod!!? Igen is ott fogsz nálunk lakni.Nem érdekel hogy mit mondanak a többiek.Az én házam és én döntöm el hogy ki lakik ott nálunk és ki nem.A házatokat meg majd valahogy eladjuk vagy valami.De te akkor is ott fogsz lakni nálunk.Értve?

Ekkor felnéztem és elmosolyodtam.

-Szeretlek!
-Én is! És soha nem hagylak magadra akár hiszed akár nem,én mindig ott leszek veled! Örökké!

Mikor hazaértünk Pattie a nyakamba ugrott és elkezdett puszilgatni és ölelgetni.

-Jajj édesem ugye jól vagy? Sajnáljuk ahogy a múltkor viselkedtünk.Kérlek ne haragudjatok! Együtt megoldunk mindent.Rendben?
-Jól vagyok,köszönöm.Mi sajnáljuk hogy hallanotok kellett.Rendben. - majd egy hatalmas mosollyal az arcomon megöleltem őt.
-Figyu anya.Sajnálom hogy mostanában ilyen szétszórt vagyok.De most Amy ide fog költözni mivel nincs hol laknia.Nem bánom azt se hogy ha a többiek nem örülnek a múltkori után én akkor is szeretem őt és itt fog velünk lakni!

Pattie rá mosolygott majd adott neki egy puszit.Schooter kijött az egyik szobából majd így szólt :

-Senki sem mondta,hogy most az a kis incidens után nem akarjuk látni Amyt.Mi kérünk rá téged hogy költözz ide,kérlek!

Elmosolyodtam majd könnyimet törölgetve megköszöntem mindenkinek hogy ilyen jók hozzám.