27.rész

*Justin szemszöge*

Nem bírtam tovább.Olyan rég óta nem volt köztünk a dolog hogy úgy éreztem hogy már nem is tetszem neki úgy mint férfi.Tudtam hogy nagyon kíváncsiskodó így egy kis játékkal becsaltam a direkt erre az alkalomra tervezett szobába.Tudtam hogy ő is akarni fogja így nem is tétováztam.Nagyon jól éreztem vele magam mint mindig.De ez olyan más volt.Valahogy ez hatalmas vággyal teli volt.Máskor is nagyon szenvedélyes szokott lenni de ez most tényleg más volt.Úgy érzem hogy biztos vagyok benne hogy Ő a nagy Ő.A többiek persze mind azt mondják hogy nekem csak k*efélésre kell mint a többi.Pedig nem.Én tiszta szívemből szeretem őt.

Próbáltam minél jobban csinálni.Tudtam hogy neki is tetszik a dolog így bedurvítottam.Mikor a hátamat karmolgatta tudtam hogy onnan már nincs visszaút.

Mikor vele vagyok együtt akkor mindig sikerül elmennem.Régebben más lányokkal nem mindig sikerült.De vele más.Most nem azért mondom ezt el hogy azt sugalljam hogy tényleg csak a szex jó vele,mert nem ezt akarom kihozni belőle.Ez is csak egy apró dolog a sok többi mellett amiért imádok vele lenni.Mint testileg és mint lelkileg.Mikor végeztünk kimentünk a többiekhez.Ryan.nel sokat jártunk annak idején bulizgatni és minden féle csajokat vittünk haza.Így már profik voltunk abban hogy tudjuk hogy hogy néz ki az ember szex után.Ezért is ő vette észre leges legelőször hogy mi a szitu aminek hangot is adott.

Amy-nek nem nagyon tetszett de én egyben büszke is vagyok rá hogy vele lehettem és nem egy jött-ment lánnyal.

Eléggé elfáradtunk így az út hátralévő részében kicsit aludtunk.Arra keltem fel hogy mikor kinéztem az ablakon az aszfaltot láttam.

-Amy!Amy!Amy!Amy! Ébredj!! Megjöttünk! - ráztam fel Amyt álmából aki persze azt sem tudta hol van.
-Mi? Mi? mitörtént ? - rekedtes hangon ijedt fel majd felpattant.
-Nyugi,nyugi semmi baj..Csak megjöttünk! Érted? Megjöttünk! Itthon vagyunk,végre! És most már elvehetlek!!
-Komolyan? megjöttünk? Ahj te Jó ég! Hozzád tudok menni!!! - ugrott a nyakamba hatalmas mosollyal az arcán.

Jól esik hogy ő is viszont szeret engem annyira mint én őt.Jól esett hogy ennyire örül.Gyorsan összeszedtük amit le akartunk vinni és bevittünk mindent a házba.Annyira tele voltam adrenalinnal,hogy olyan gyorsan bepakoltam mindent hogy a többieknek csak pár dobozt kellett hozniuk.Nagyon izgatott vagyok.Remélem minden rendben lesz és nem jön közbe semmi.
Mikor mindennel végeztünk Amy és anya elmentek egy kicsit pihenni és tartottak egy olyan csajos izét.Nem nagyon értek az ilyenekhez szóval rájuk hagytam.Ez épp jól is jött ugyan is még nem tudtam venni arany gyűrűt az esküvőre szóval keresgéltem egy kicsit a neten.Találtam is egy nagyon szép darabot az egyik oldalon.Azonnal érte mentem az üzletbe és nem kis pénzért meg is vettem.Tudom sokan most azt gondolják hogy "jajj a hatalmas és kő gazdag Justin Bieber azon nyavalyog hogy milyen sokba került neki egy gyűrű".

Gyorsan hazasiettem majd mintha semmi sem történt volna beültem a tv elé és vártam hogy hazaérjenek a lányok.Az volt a baj hogy én csak vártam és vártam de nem jöttek.Kezdtem eléggé ideges lenni.Felhívtam Amy-t hogy hol vannak már.Elég későre járt így volt okom idegeskedni.Mikor meghallottam Amy hangját a vonal másik végén megnyugodtam.Azt mondta hogy hamarosan itthon lesznek.Hát jó.Nem vitatkoztam.Elmentem tusolni majd visszamentem a tv-hez.Már vagy 2 órája nem értek haza.Tényleg berezeltem hogy valami bajuk történt.Ismét felhívtam Amy-t ám most nem vette fel.Iszonyatosan megijedtem.Felhívtam anyát is.Nagy nehezen felvette.

-Anya! Hol a francba vagytok? Már 3 órája itthon kéne lennetek! - ordítottam a kagylóba.
-Nyugi van öcskös! Csak egy kicsit mulattunk. Hamarosan hazaérünk.Már itt vagyunk egy utcányira.

Mikor meghallottam anya hangját ledermedtem.Full részeg volt.Hirtelen köpni nyelni nem tudtam majd eloszlott bennem a düh.Iszonyatosan mérges lettem.Fogtam egy kabátot,magamra kaptam majd elindultam értük kocsival.Már a sarkon jártam mikor láttam hogy jönnek velem szembe.Mind a ketten alig álltak a lábukon.

-Hogy lehettek ilyen felelőtlenek? Felnőtt nők vagytok és így kell hazajönni? - kiabáltam dühösen kipattanva az autóból.
-Nyugi van,nyugi! Nincsen semmi para! - szólt anya.

Mindig kiráz a hideg amikor a tini szlenget "nyomatja" nekem és csak még mérgesebb lettem.Amy egy szót sem szólt.Láttam az arcán hogy egy kicsit elszégyelte magát.Van is miért szégyelni magukat.Besegítettem őket a kocsiba majd hazavittem őket.Fredo segített őket becipelni a házba ugyan is mikor hazaértünk félig már aludtak.Lefektettük őket majd én szépen kezdtem lenyugodni.Kellett egy kis magány így kimentem az erkélyemre.Próbáltam valahogy nyugtatni magam.Ilyenkor szokásom magammal megbeszélni a dolgokat.

-Végül is ezek az utolsó napjaink hajadon ként.Biztos anya azért vitte bele ebbe hogy még utoljára kibulizzák magukat.Lehet hogy nekem is ezt kéne tennem.Biztos vagyok benne hogy anya vitte bele ebbe Amy-t mivel mikor a kocsiba segítettem őket Amy nem tudott a szemebe nézni.Láttam hogy nagyon szégyenli magát.Lehet hogy nem kellett volna így kiakadnom. - megbeszéltem magammal a dolgokat s némán néztem ki még egy fél óráig a fejemből a friss levegőn.

A csillagok megvilágították az egész tengerpartot.Az utcák üresek és némák voltak.Minden csendes.Egy lélek sem járt ott csak a lenge fuvallat simította végig újra és újra bőrömet.Úgy voltam vele hogy egész éjjel tudnák itt lenni.Egy év folyamatos járkálás és koncertezés után ez egy felbecsülhetetlen érzés volt számomra.