2.évad 6.rész (63.rész)

*4 és fél hónappal később*

 *Amy szemszöge*

Már annyira izgul az egész család.Hatalmas pocim van és hamarosan szülök.Nagyon várom már a kis jövevényt.Szeretném már megismerni és ezzel nem csak én vagyok így.Justin minden este mikor már fürdés után szépen befeküdtünk az ágyba,beszélget Jerry-vel és olyankor olyan cuki.Jó apa lesz.Bármikor elfolyhat a magzatvíz szóval vigyáznom kell.Nem szabad már megerőltetnem magam.Juss még arra is vigyáz hogy a lépcsőn -megint- ne menjek egyedül.

-Jössz már kicsim? - kiabált be J.
-Igen csak még hozok egy pár cuccot.
-De ne sokat! Várj inkább segítek. - jött be az ajtón s mikor meglátta a 2 utazó táskát az arca elsápadt.

Ja amúgy épp most indulunk egy kis kirándulásra.Először Pattie is és a többiek is nagyon nem akarták a helyzetem miatt de én ragaszkodtam hozzá.Velem meg természetesen nem lehet veszekedni.Így hát még is elmegyünk.Nem tudom miért olyan nagy cucc.Tök közel van és ráadásul a kórház is csak 4 kilométerre van.Ha netán,esetleg,véletlenül megkezdődne a szülés akkor még simán odatudunk érni.Ugye?

-Amy,drága szerelmem,csak 2 napra megyünk el.Minek ennyi cucc? - nézett rám.
-Hát,tudod te ezt nem értheted.Nem bírtam itthon hagyni ezeket a ruhákat.Ráadásul terhes vagyok,kell váltóruha is meg minden.És a gyógyszereket is el kell vinni.
-Jajj nehogy már a gyógyszerekkel gyere. - nevetett. - Egyetlen dobozkában van az összes amit egyébként már bepakoltam.
-Shh,ne szólj bele. - felemelt fejjel,győzelemittasan mentem az ajtóhoz ám rá kellett jönnöm hogy nem férek ki a cuccokkal együtt.Lehajtottam a fejemet. - Segítenél? - Juss csak nevetett s elvette a kezemből a két gurulós táskát.
-Hölgyem,a kocsi előállt! - nyitotta ki a kocsiajtaját Kenny s illedelmesen besegített.
-Ohh,köszönöm.

J is beült a volánhoz s mikor már minden és mindenki megvolt elindultunk.Az út elég beszélgetősen telt.Sokat nevettünk.Viszont lehet hogy nem kellett volna ennyit nevetnem ugyan is néha éreztem hogy beleszúr a szívembe.Ám inkább nem szóltam nehogy visszaforduljunk.Gondoltam biztos elmúlik.Nem törődtem vele s egy idő után tényleg elmúlt.

Kb fél óra múlva meg is érkeztünk.Egy gyönyörű hatalmas szálloda,tengerpartra néző ablakokkal.Imádom.Beléptünk az aulába s megközelítettük a recepciót.Pattie nevére vettünk ki három szobát hogy mindenkinek kényelmes legyen.Én Juss-al leszek együtt,Pattie Scoo-val (!),Kenny és Fredo pedig együtt.Hát igen.Eleinte nagyon ellenkeztek de rábeszéltem őket hogy mikor részegek akkor is mindegy hogy együtt alszanak akkor most miért ne menne.
Mivel Justin még mindig nem tudja hogy mi van Scooterék.kel azért ő csak úgy tudja hogy egyenlőre csak haveri alapon vannak együtt.Remélem azért majd most elmondják neki.Nem tudom hogy miért kell neki ennyire félnie.A fia már nagyfiú...vagy is..fogjuk rá.De akkor is megtudja érteni hogy az anyja túllépett és szeretne normális életet.Biztos vagyok benne hogy Juss is örülne nekik.De hát én nem szólok bele.Intézzék el egymással.Én nem akarok vitát de sokkal egyszerűbb lenne ha már rég elmondták volna neki.
elvittük a szobákba a cuccokat és kipakoltunk.Vagy is én meg Pattie.A fiúk körülnéztek és ránk hagyták a piszkos munkát.Tipikus férfiak.

-Tuti hogy a medencénél stírölik a csajokat. - unott hangon törte meg a csendet Pattie.
-Az biztos. - nevettem.
-Most jól vagy?
Kicsit eltűnődtem hogy elmondjam e neki a szívszúrásokat de... -Igen köszönöm. - mosolyogtam rá.Jobb ha nem idegeskedik. - Figyelj!?
-Hmm? - nézett rám.
-Mikor akarjátok elmondani neki?
-Már mint mit? És kinek?
Tudod te azt. - néztem rá összehunyorított szemekkel.
Sóhajtott egyet. -Tudod ez nagyon kínos nekem.Nehéz a szemébe mondani hogy mi a helyzet.
-De miért?
-Tudod..mikor Jeremy otthagyott engem terhesen egyedül akkor..még az is megfordult a fejemben hogy elvetetem a babát.De velem ott voltak a szüleim és segítettek.Ha ők nem lettek volna akkor most Justin nem lenne ilyen édes,aranyos, tehetséges fiú,sőt felnőtt férfi.De viszont neki már nem adatott meg az az érzés amikor az apjával kosarazhatott volna és mellette lett volna amikor kellett.Jeremy már cserben hagyta,én nem akarom.Nem akarom hogy azt érezze hogy én is itt akarom őt hagyni.Tudom hogy mint ment keresztül amikor kezdte felfogni ezt a dolgot.Mindennap arra vágyott hogy vele legyen az apja.De nem volt ott.És ez nekem,mint anya,látni a gyerekemet mindennapos szenvedésben..az..az elmondhatatlan.Olyan érzés mintha a szívedből kitépnének egy darabot.Iszonyatosan fájt látni hogy milyen elkeseredett és hogy minden este sír.És tudod mi a legrosszabb benne? - könnyesedtek meg szemei. - Tudni hogy én is hibás vagyok.Ha nem romlik meg a kapcsolatunk Jeremy-vel akkor még most is szerető család lennénk. - itt elszakadt a cérna és zokogásba kezdett.
-Shh! - azonnal magamhoz húztam és jó szorosan megöleltem. - Ebben nem vagy egyáltalán hibás.Jeremy nem érdemelte meg hogy ilyen szerető és gyönyörű felesége legyen.Akkor még nagyon fiatalok voltatok.Azt sem tudta mit csinál.Biztos vagyok benne hogy csak megijedt a gyerek hallatára és azért adta fel.Én is ettől féltem..hogy Juss is megrémül és itt hagy.De tudtam hogy szeret és hogy ő más.Hidd el,az ilyet megérzi az ember.Ha ezt te is érzed Scoonál akkor mi értelme titkolni?! Csak add ki magadból és sokkal jobb lesz.Szerintem Justin nagyon fog örülni neki.
-Igazad van. - szipogott. - Az a szemét nem érdemli meg hogy ennyi év után még sírjak miatta.Csak úgy kitekerném a nyakát hogy megkeserítette a gyerekünk életét.
-Azt elhiszem. - nevettem.
-Na jó.Akkor most megkeresem Jujut és elmondom neki.
-Várj jövök én is.

Szerencse hogy van a szállodában lift ugyan is olyan meredek lépcsők vannak hogy nehezen jöttem volna le.Egyből az udvarra a medencéhez mentünk.Hát persze hogy ezek már koktéllal a kezükben méregették a szukákat.Már bocsánat a kifejezésért.

-Tetszik amit látsz? - Juss mögé álltam úgy hogy ne vegyen észre s belesúgtam a fülébe.
-Nagyon is. - szerintem nem vette észre hogy én vagyok az.
-Mi a neved cicafiú? - incselkedtem.Kíváncsi vagyok képes lenne e....
-Sajnálom,feleségem van és szeretem. - fordult meg s egy "csöppet" láttam az arcán a meglepődést. - Ohh hát te vagy az édes. - kínosan mosolygott.
-Látom jól szórakoztok. - adtam egy kaján csókot ajkára de úgy hogy minden körülöttünk lévő bikinis csajszika lássa.
-Mi ez a nagy szenvedély? - nyalta meg száját.
-Semmi csak kicsit sok itt a..bocs inkább úgy mondom hogy kevés a ruha.
-Jajj egyelek meg.Csak nem féltékeny vagy? - adott egy puszit az orromra s kezeit derekamra tette.
-Nem,csak tudod..ami az enyém az az enyém. - kacsintottam egyet. - amúgy Pattie-nak mondani valója van. - ezt már kicsit hangosabban mondtam hogy ő is felfigyeljen rá és végre kiderüljön az igazság.
Nagyot sóhajtott majd Scoora nézve egy pillantást el is kezdte. -Fiam,már rég óta el akarom mondani de féltem.Féltem hogy el fogsz ezért utasítani de itt volt velem Amy és segített.Na szóval.. - odalépett Scooterhez és átölelte a derekánál. - Justin,mi..együtt vagyunk.

Nagy csönd jött le közénk.Mindenki Juss reakciójára figyelt.Pattie levegőt se mert venni.Egyszer csak fogta magát és megindult nagy irammal befelé.

-Tudtam hogy baj lesz,tudtam. - zokogásba kezdett Pattie.
-Shh nyugi semmi baj. - fogtam magam és J után mentem.


Bocsi hogy ez is rövidebb lett a kelleténél de pont egy jó részhez értem és muszáj volt itt befejezni.Hehe:3 Hisz tudjátok milyen vagyok :)) Remélem mindenkinek tetszik.A kövit 3-4 nap múlva hozom.
Puszim :*