2.évad 10.rész (67.rész)

Sajnálom hogy ennyit késtem de iszonyatosan sokat kell tanulnom,viszont ezt a napot most direkt erre a részre kicsit pihenőre vettem.Remélem azért tetszik a rész és most nem siratok meg senkit :33 :DD Tudjátok hogy mennyire igyekszem és minden tőlem tehetőt megteszek hogy időben hozzam a részeket de ez néha sajnos nem jön össze.Viszont most meghoztam szóval jó olvasást :) : *

Sokat tűnődtem azon,hogy vajon ő ilyenkor mit lát vagy,hogy tudja e,hogy hol van és mi történik vele.Lehet,hogy most ő is egy olyan "álomvalóságban" van mint a filmekben szokott.Remélem azért ott is én vagyok az ideálja...Lehet,hogy mire felébred egy teljesen más ízlésű lány lesz és mi van ha nem tetszem neki? Ez is benne van a pakliban.Semmit sem tudhatunk előre.Ahogy ezt sem tudhattam.Anyáék sem tudhatták és még is bekövetkezett.Már azt hiszem,hogy napja nem aludtam semmit szóval ezek a gondolatok már csak az agyam kimerültsége miatt kavarognak bennem.Lehet,hogy össze vissza beszélek de nézzétek el nekem.Akárhányszor lecsukom a szemem félek,hogy mire felébredek..már nem lesz itt miért várnom.Nem akarok lemaradni mindenről.

-Kicsim! Miért nem pihensz? menj haza majd mi itt maradunk és ha bármi van hívunk.Nem kell éjjel-nappal itt lenned.Attól még hogy itt vagy neki nem lesz jobb.Csak neked lesz rosszabb.menj haza kérlek.
-De mi van ha baj lesz? És én nem vagyok itt?
-ne aggódj! Mindenről értesítünk.Csak menj haza és pihenj egy kicsit.
Nagyon nem akarok hazamenni de anya úgyse hagyna addig békén amíg nem tenném meg. -....jó de csak egy órát.
-Jól van.

Felkaptam a kabátomat és megindultam haza.Vagy is a hotelba.Már komolyan sajnálom hogy eljöttünk ide.Sokkal egyszerűbb lett volna szépen otthon maradni és kivárni amíg szépen megindul a szülés.Tudom hogy akkor sem lett volna jobb a helyzet de akkor most haza mehetnék és nem egy hotelban kéne lenni.Ráadásul még drága is.Amy mindig kiharcolja magának amit akar.
Bementem a szobába és mint a fa,kidőltem az ágyra.

*Pattie szemszöge*

Szegény Justin annyira álmos hogy szinte azt sem tudja hogy hol van.Már pár napja nem aludt és mindig itt van.Azon sem csodálkoznék ha bedilizne.Nagyon megviselték a töréntek.Alig várom már hogy Amy meggyógyuljon és megint minden szép legyen.Szeretném már ha Jerry láthatná az anyját és ha az anyja is foghatná a kezében.Fredo most jól el van vele de azért szüksége lenne az anyjára.Fogalmam sincs hogy meddig kell még itt lennie de reménykedem hogy nagyon hamar meg fog gyógyulni és akkor mindenki boldog lehet végre.Nagyon szeretem Amy-t,nála jobbat nem is álmodhatnék a fiamnak épp ezért én sem és az egész család sem bírná ki ha valami baja lenne.Minden nap,reggel és este is összeülünk és elmondunk együtt egy imát.Imádkozunk hogy megint minden a régi legyen és ne legyen ez a folyamatos félelem és reszketés bennünk.

*este 8 óra*
*Justin szemszöge*

A telefonom csengése zavart bele álmomba.Pont a legjobb résznél jártam erre felkeltenek.Anya hívott.
Annyira álmos voltam hogy észre sem vettem,hogy így elment az idő.Azt mondta hogy felébredt és már állítólag már mosolyog is.remélem hamar kijöhet már.Jerry-t is régen láttam.Nagyon hiányzik de most inkább megyek Amy-hez.

Kb 10 perc alatt beértem a kórházba.Anyáék a váróban ültek.Elmesélték hogy mennyire örült nekik és hogy mindannyian bementek hozzá.Na ezért nem akartam haza menni.Mert most nem tudtam hozzá bemenni.Az ablakon keresztül bámultam be gyönyörű feleségemhez mikor egy nővér odajött hozzám és  mondta hogy ha akarok akkor bemehetek még.nem is haboztam egyből az ajtó felé vettem az irányt.

-Szia édes! - köszönt gyenge hangon.
-Szia szerelmem! - azonnal megcsókoltam.
-Annyira hiányoztál.
-Te is! Nagyon de nagyon.
-Jerry? Hogy van?
-Nagyon jól.Fredo kedvence.Most is vele van. - láttam amint egy könnycsepp elhagyja szemét. - Arra gondoltam hogy...mi lenne ha holnap behoznám őt látogatóba? - arca kivirult és felcsillant a szeme.
-Az nagyon jó lenne.Alig várom már.Nagyon hiányoztok tényleg.Az álmomban nem ugyan az.
-Azt mondták hogy iszonyú gyorsan gyógyulsz szóval hamarosan kiengednek.Már csak pár hét és egészséges leszel mint a makk. - mosolyogtam rá.
-Reméljük. - szintén mosolygott majd megfogta kezemet. - Tudod...mikor a múltkor bejöttél és beszéltél hozzám..az nagyon jól esett.Annyira mondtam volna hogy én is szeretlek de nem jött ki hang a számon.
-Nem tudtam hogy hallasz e de reménykedtem.Amit akkor mondtam azt tiszta szívemből mondtam.Szeretném ha tudnád hogy soha nem hagylak magadra és örökké szeretni foglak.Mindenki nagyon aggódik érted és szeretném ha nem adnád fel és erős lennél.
-Igyekszem hidd el.Miközben műtöttek,arra gondoltam,hogy odakint vár egy gyönyörű család,aztán rád gondoltam és Jerryre és eszembe jutott hogy küzdenem kell értetek.Nem akarlak itt hagyni titeket.Jerry még nem is ismeri a saját anyját és ez nem jó.