39.rész

Már páran írták hogy mikor lesz már megint boldog rész mert hiányzik nekik..Viszont vannak akik meg azt akarják hogy legyen még gonoszság és Justin is legyen az meg ilyenek.Nem tudok egyedül dönteni szóval kirakok egy szavazást és akik többen lesznek annak formájában fogom folytatni a blogot. :) :* Még annyit szeretnék hogy nagyon köszönöm a sok aranyos komit amiket kapok..bár az utolsóhoz nem jött annyit mint vártam volna de..attól még nagyon örülök hogy vagytok nekem <3 Na de nem is húzom az időtöket! Jó olvasást :D <3

Mikor beleszóltam a kagylóba Justin aggódó hangjával hadakoztam.Próbáltam elkerülni azt a sok "Hogy vagy?Nincs bajod?Mit tettek veled?" kérdést.A lehető leghamarabb akartam találkozni vele így egyből a lényegre tértem.

-Édes,itt vagyok a sarki büfében.A Chicfood-ban! Azonnal gyere ide értem.Mindent elmesélek. - majd ezzel le is csaptam a telefont.Nem akartam goromba lenni de így legalább siet.Kb 5 teljes percet vártunk mikor sietve betoppant az ajtón Fredo-val és Kenny-vel.Nagyon megörültem és egyből felugrottam hogy a nyakába vessem magam.Szorosan megöleltem.Éreztem ahogy arcát vállamba nyomja és magához szorít.Egy könnycsepp elhagyta szememet amit sietve le is töröltem.Kicsit enyhítettem szorításomon és a szemébe néztem majd szenvedélyesen megcsókoltam.Kennyt és Fredot is megszorongattam majd bemutattam...vagy is először én is megkérdeztem a nevét az én "őrangyalomnak".

-Ő itt az az ember akinek most köszönhetjük hogy itt vagyunk! Ha ő nem lenne..kitudja mi lenne már velem. - sütöttem le fejemet,majd hangom is elhalkult.
-ISTEN vagy haver! - veregette vállba Justin majd átölelte.
-Még nem is tudom a neved! - jelentettem ki kicsit félénkebben.
-Én vagyok Vin Diesel...
-MI? - a röhögés kerülgetett de ahogy megláttam az arcán a komolyságot leszáradt a mosoly a számról.
-Csak hülyültem! - röhögte el magát. - Luke Anthon. - nyújtotta kezét mire megöleltem és adtam neki egy puszit.
-Mindent köszönök! - mosolyogtam.
-Ez csak természetes. - kacsintott. - viszont én most lépek! Nem hiányzik hogy lebukjunk.Na sziasztok. - kezet fogott a többiekkel és kisétált az épületből.
-Na húzzunk haza. - ragadta meg kezemet Juss.Szemei csillogtak.Láttam rajta hogy megviselték a napok.

Bólintottam és elindultunk.Alig vártam már hogy hazaérjünk.Jó volt látni mindenkit.Szinte úgy rontottam be a házba és egyből Pattie-hoz siettem.Nem találtam sehol.Elszomorodtam.Felmentem Scooterhez a szobába neki is köszönni.

-Jajj kislány,jól vagy? - ölelt magához majd adott egy cuppanós puszit. - nagyon hiányoztál.Nagyon aggódtunk ám érted.Justin szó szerint éjjel nappal a rendőröket hívogatta és a környékbelo haverokat hogy segítsenek kihozni.Amióta ott voltál az óta nem aludt.Nagyon fáradt szegény.Vidítsd fel. - kacsitott egyet majd kaján mosolyra húzta száját.Természetesen tudtam hogy mire gondol.

Már vagy negyed órája beszéltünk mikor rákérdeztem Pattie-ra.Azt mondta hogy elment a boltba hogy mire jössz addigra összedob valami kaját neked.Ő sem volt másképp mint Juss.Éjjel nappal sírt és Justinnak segített.Gondoltam akkor biztos megjött már.Megindultam lefelé hogy megkeressem.A konyháig kellett csak mennem.Idegesen sürgött-forgott.A nyakába ugrottam és jó szorosan magamhoz rántottam.

-Úristen! Édesem,jól vagy? Ahhj annyira aggódtam már érted! Nincs semmi bajod? Nagyon hiányoztál!! - hangja csukladozott majd nagy zokogásba kezdett.
-Sss! Semmi bajom nyugi! Jól vagyok. - Adtam egy puszit a hajába. - ne sírj,te is nagyon hiányoztál!
-Ezentúl nem mész sehova! Értve? Még WC-re is veled megyek! - mutogatott az ujjával,mint amikor fenyeget hogy legyek jókislány.
-Úgy lesz. - mosolyogtam rá majd még egyszer magamhoz öleltem.
-Khhhhm.. - lépett oda Justin. - tudod...nekem is nagyon hiányoztál. - mosolyra húzta száját és az a szokásos kiskutya szemeivel bámult,mik csillogtak.
-Jajj gyere ide. - odabújtam hozzá.Adott egy puszit a hajamba majd felkapott az ölébe és úgy szorongatott még pár percig.

-Jajj gyerekek,menjetek szobára! - röhögött Fredo és a lépcső felé mutatott.

Justin a szemembe nézett és megindult felfelé.Én csak mosolyogtam.Ahogy a többiek is.

-Aztán nem hangoskodni! - kiabált utánunk Kenny.

Berontott velem a szobába és lábával becsapta az ajtót.Nyakamat támadta majd számra tért.Nyelve behatolásért könyörgött amit én meg is adtam neki.Nyelvünk táncot ropott egymáson.Ez már nagyon hiányzott.Hiányzott hogy érezhessem közellétét,hiányzott hogy érezhessem édes ajkait enyéimen,hiányzott ölelése,hiányzott gyengéd érintése.Egyszerűen mindene iszonyatosan hiányzott.
Az ágyra dobott és egy hanyag mozdulattal lerántotta rólam nadrágomat majd a felsőmet is.Róla is lekerültek a textil darabok.Már csak fehérnemű réteg takarta meztelen testünket.Iszonyatosan kívántam.Felém kerekedett és a melltartó pántommal küszködött.

-Rég csináltam ez,segíts már. - röhögte ki saját magát.

Kikapcsoltam a pántot majd lerántottam magamról.Láttam a szemeiben azt a hatalmas vágyat.Tudtam hogy sok rossz gondolat és emlék gyötri.Ez a pár nap megviselt mindannyiunkat.Így tudtam hogy most fogja kiadni magából.Felkészültem mindenre és készen állok.
Melleimet célba véve lehúzta magáról az alsógatyát.Meleg nyelvével nyalogatni kezdte mellkasomat majd megindult lefelé.A bugyimnál megállt és felnézett rám.Kaján mosolyra húzta számát s szó szerint letépte rólam a ruhadarabot.

Először nyelvével kényeztetett mire halk majd egyre hangosabb nyögésekkel válaszoltam.Kis idő után ujjait is bevetette.Egyszerűen profi!

-Ju,Justin! Én mindjárt...

Vette a lapot és kivette ujjait majd felém nehezedett.