2013. október 26., szombat

54.rész

*Amy szemszöge*

Mióta megkaptam ezt a szíverősítő izét az óta nagyon energiadúsnak érzem magam.Tele vagyok élettel és alig várom hogy reggelente ismét felébredjek és elkezdtek egy csodás napot.Komolyan megváltozott az életem.Amikor valaki a halál szélén áll akkor kezdi csak felfogni hogy milyen áldás is az élet.Most már sokkal jobban állok mindenhez.Amit csak tudok kipróbálok hisz ki tudja mikor lesz rá még egy lehetőségem.Az is lehet hogy holnap meghalok.Vagy épp egy hét múlva.Nem lehet tudni hogy a nagyfőnök mikor akar magához hívni.Élvezzétek ki az életet! Töltsetek sok időt a szeretteitekkel és ne legyetek haragba senkivel mert nem tudhatjátok hogy még meddig láthatod azokat ez embereket akik életed legfontosabb láncszemei.
Sok időt töltök én is az egész családdal.Justin is itt van velem minden egyes percben.Minden egyes nap egyre jobban örülök és egyre jobban várom a babánkat és Justin is.Sok mindent megbeszéltünk már a nevével kapcsolatban és a többi ilyen dolgokról.Justin nagyon sok mindenben segít nekem.Iszonyatosan aranyos és jószívű.Már fiúk már rég itt hagytak volna de ő..Ő az én őrangyalom.

A nappaliban kb. vagy 3 órát játszottam a kicsikkel.Úgy szeretem őket.Kis cukiságok.Remélem a mi kisbabánk is ilyen egészséges és tökéletes lesz mint Jaxon és Jazzy.
Idő közben Jeremy és Justin is beszállt a játékba.Kitalálták hogy bújócskázzunk.Hát jó.Az a baj hogy én nem nagyon tudok lebújni akár hová is szóval én voltam a hunyó.Annyit nevettünk hogy már fájt a hasam.Olyan jó volt nézni ahogy Juss játszik velük.Valahogy tényleg le tud hozzájuk süllyedni és egy ésszel foglalkoznak.Pozitív értelemben értem és ez nem minden fiúnál van így.

Olyan hamar este lett hogy észre sem vettük.Szomorúan búcsúztunk el a kicsiktől és Jeremytől mikor elmentem.Úgy játszottam volna még velük.De hát holnap is van nap.Jó lenne már a saját kicsikémmel is így játszani.De az még messze van sajnos.

Mindenki elfáradt.Segítettem Pattie-nak elmosogatni ő pedig összepakolta a nappalit és az ebédlőasztalt. Justinék kidőltek a fotelbe és a kanapéra.

-Na mi az édes,elfáradtál? - mosolyogva szóltam oda.
-Phuu ne is kérdezd.
-Készülj fel hogy pár hónap és minden napod ilyen lesz! - nevettem.
-Már várom. - sóhajtott.
-Én is. - kuncogtam.

Csörgött a telefonom de nem tudtam felvenni mert csupa víz volt a kezem a mosogatás miatt.

-Vegye fel valaki. - kiabáltam.

Justin felugrott és felvette.Beleszólt majd elhallgatott.Miközben a vonal másik felém valaki beszélt neki azt láttam az arcán hogy egyre jobban mosolyogni kezd a végén pedig ugrándozni kezdett.Elköszönt s letette.
Nagy vigyorral az arcán jött felém.

-Na mi az? Mondj már valamit!
-A doki volt.
-És mit mondott?
 Közelebb hajolt és a fülembe súgta. - Holnap be kell menni egy kivizsgálásra és ha minden rendben van és nem változott semmi akkor mehet a... - itt elmosolyodott és egy kis szünetet tartott.Nem is folytatta hisz levágtam hogy mi a szitu.
-Na ne! - hatalmas vigyorra húztam én is számat.
-Dee!!

Nem bírtam ki hogy ne csókoljam meg.Olyan cuki volt hogy ennyire örül annak hogy hozzámérhet végre.És nem tagadom én is izgatott vagyok.Nagyon hiányzik és már tényleg rég volt köztünk akár mi is.
Izgatottan vártam a holnapot.

*Másnap reggel*

Mikor felkeltem Justin nem volt mellettem.Nagy nehezen kikeltem az ágyból és megindultam a mosdó felé.Elkészültem,felöltöztem majd a lépcsőhöz igyekeztem.Féltem lemenni egyedül de azért megpróbáltam.Nem akartam kiabálni hát ha alszik még valaki.Megkapaszkodva lépegettem.Egészen ügyesen ment minden.Annyira figyeltem hogy olyan hamar leértem hogy észre sem vettem.Ki a király?!
A konyhában megpillantottam az én férjecskémet aki épp alkotott valamit.

-Úristen Amy,normális vagy? Hogy mertél lejönni egyedül.Ilyet ne csinálj!
-Nyugi nem lett bajom.Egész ügyesen ment. - mosolyodtam el.
-D legközelebb kérlek szólj oké?
-Nem akartam kiabálni hátha alszik még valaki.
-Egyedül vagyunk.A fiúk elmentek valahova anya meg boltban van.
-Ja hát akkor mindegy.
-Izgulsz már?
-Igen,nagyon.Remélem minden rendben lesz.
-Én is. - kaján mosoly jelent meg arcán.
-Azt gondoltam. - nevettem fel.

Rántottát csinált nekem amit hamar meg is ettem.Nem is haboztunk tovább elindultunk a kórházba.a kocsiban egész végig a babáról beszéltünk és hogy minden rendben legyen.Justin nagyon izgatott.Alig várja már a kis jövevényt.Én is szint úgy.Bár szerintem most nem csak a babát várja nagyon hanem az esti programunkat is.

14 megjegyzés:

  1. Remélem minden rendben lesz Amyvel és a babával is :) Olyan jóóó rész volt,csak rövid :( Siess kövivel ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bocsi h rövid lett de nem volt sok időm :/ de a kövi hosszabb lesz :)) am köszii :*

      Törlés
  2. Koviiiit! :* igen szuper lett ez a rész csak egy kicsit rovid! Siess a koviviel!! :)

    VálaszTörlés
  3. naaaagyon jó lett és engem az se zavart, hogy rövid e :) már nem tudok mit mondani... vagyis írni... még mindig imádom és wááá érzést vált ki.. már nagyon várom a folytatást #tuljobaratokfan

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. imádlaak ♥♥ köszönöm szépen..a kövi hosszabb lesz megígérem csak most nem volt sok időm :/ :))

      Törlés
  4. juuuj nagyon kircs lett !!!!! :)) mar azt se tudom mit irjak !!! imádom <3 mikkor irod a kovit ?? :)) *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jujci köszönöm *-* hnap hozom a kövit :DD ♥

      Törlés
  5. Szijjaaaaa:'333 Nagyon jóóó:$$ Féjvörit blog:'D xD Am Petraa vagyok*-* mondtam én h mindennap feljövök;))<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sziiia bébi :* köszönöm :33 tudom h Petra vagy xd :$

      Törlés
  6. ÁÁÁÁÁÁÁ
    Te most direkt szórakozol az idegrendszeremmel annyira izgi és ááá wááá IMÁDOM <3 :D

    VálaszTörlés