2.évad 19.rész (76.rész)

-Nyugi - mutogattam a kezemmel - ő is...be akar lépni,hogy segítsen. - megforgattam szememet hogy ne keljen ránéznem.

Síri csend.Mindenki csak néz és nem érti mi van.Egyszer csak hatalmas röhögés tör ki mindenkiből.Amy-hoz fordulok aki érthetetlenül áll mellettem.

-Most mit nevettek? Talán egy nő nem lehet ugyan olyan talpraesett ilyen ügyben mint egy férfi? Hát ez tévedés.Igen is tudok segíteni.Sőt! Lehet hogy többre is képes vagyok mint ti.Hisz,nézzetek rám.Bármit el tudok érni. - mutatott végig magán mire mindenki végigmérte őt tetőtől talpig.Néhányon láttam hogy még a szájukat is megnyalták.
-Na jó,inkább térjünk a tárgyra! - léptem Amy elé.Nehogy már a feleségemen élvezkedjenek.Pff.
-Ez nem is hülyeség! - húzta össze szemeit Frenk mire mindenki tényleg elgondolkozott a dolgon és láttam rajtuk hogy tetszik nekik az ötlet.
-És ugyan mit csinálnál? Elcsábítanád őket? - nevettem el magam amolyan "ez nevetséges" mosollyal.
-Hát...hasonlítani fog ahhoz amit te is imádsz ha csinálom. - ártatlanul pislogott rám majd kacsintott egyet.
-Höhööh.Most fejeztük be! Nem csinálsz te semmit! - háborodtam fel.
-Ahh nyugi csak vicceltem! - nevette el magát. - Csak épp egy kicsit eljátszadozom.
-Na most egy kicsit tegyétek el ezt a házastársi izét,és koncentráljunk a tényekre.Amy ugye? Én Frenk vagyok. - nyújtotta a kezét.
-Igen,Amy. - fogott vele kezet. - Akkor,maradhatok?
-Még egy pár teszten át kell esnek.Biebs is átesett rajtuk szóval nem kell félned. - rám kacsintott majd még az ütő is megállt bennem mikor felfogtam hogy mit is mondott.
-Mi? Na neeem! Azt már nem! Amy nem fog lelőni senkit! Ő túl...
-Mi van? Te lelőttél valakit és nem is mondtad?
-Megérdemelte a rohadék. - köpött egyet Frenk.
-Akkor jó. - nyugodott le,amit teljesen nem értettem.
-Mi? Csak ennyi?
-Hát..tudod.Épp a maffia közepén állok,a férjem is bandatag,én épp beépülni készülök.Szóval..igen ennyi.Meg kell szoknom nem? Előbb utóbb nekem is ölnöm kell.Légy pozitív! - mosolygott majd ismét kacsintott.
-Édes, - lágy,és teljesen nyugodt hangon szóltam.
-Igen? - csillogtatta meg aranyos pofiját.
-Te beteg vagy? - keltem ki magamból.
-Nem,most épp tök jól érzem magam.
-Na jó,ez itt épp egy megbeszélés ha nem vettétek volna észre szóval..ideje lenne ha gyorsan lerendeznénk a dolgot és elkezdenénk a tervet megvalósítani.Most már új fegyverünk van szóval módosíthatunk a dolgokon.Benne vagy akkor Amy? - szakította meg "beszélgetésünket" Frenk.
-Benne. - mosolygott.
-F-főnök,jól átgondoltad? Mi van ha lebukunk? - próbáltam lapátolni a negatív dolgokat de nem jött be.
-Igen.És úgy érzem hogy nagy hasznát vehetjük a kis szépségnek.
-Nyugi,nem lesz semmi baj. - hajolt oda Amy majd egy apró csókot lehelt a számra.
-De ha valami bajod esik akkor én nem tudom mit csinálok! - néztem rá fenyegetően.
-Okés. - nevette el magát.

Nem tudom hogy mi lesz ebből.Nagyon nem akarom hogy embert öljön.Elég volt nekem átélnem.Még mindig hallom azt a hang ahogy az a pasas a földre rogy és elterül.Soha nem fogom elfelejteni.A kép ahogy ott fekszik mindig a szemem előtt fog lebegni.Nem engedhetem hogy Amy-nek is megjelenjen ez
 a kép élete végéig.Valahogy meg kell állítanom.
Túl messzire megy.Azt hiszi mindenre képes,ám vannak dolgok amik meghaladják a képességeit csak ő olyan makacs hogy nem ismeri be így megy a feje után és meg sem áll amíg baj nem történik.

-Na akkor szerintem ha ezt a tervet követjük akkor már holnap utánra itthon lehet a fiatok. - szögezte le a megbeszélést a főnök.
-Akkor menjünk is. - sürgettem a mellettem ülő feleségemet,nehogy eszükbe jusson a beavatás.
-Jól van.Sziasztok! - intettünk majd amilyen gyorsan csak tudtam Amy kezét fogva a kocsihoz siettem.
-Most hova sietsz ennyire?
-Haza...ömm ..éhes vagyok! - improvizáltam.
-Ohh,most hogy mondod én is.Nem megyünk el egy étterembe inkább? Rég voltunk már kettesben. - ült be a kocsiba.
-Oké.Ez jó ötlet. - csuktam be az ajtót majd megindultam.

*Az étteremben*

-Figyelj,én tényleg aggódom.Tudod ezek az emberek nem kismiskák és nem törődnek azzal hogy lány vagy.Ugyan úgy megvernek és kikötöznek.Vagy...rosszabb. - sütöttem le szemem. - Mi van ha véletlen elkapnak,ha nem dőlnek be neked és rájönnek? Akkor aztán végképp nem tudunk segíteni.
-Ahj,ne aggódj már ennyit.Tudom mit csinálok,oké? Bízz bennem. - csillogtatta meg tökéletesen fehér fogsorát.
-Az a dolgom hogy aggódjak.Majd ha biztonságban visszajöttél,na majd akkor bízni fogok benned és lehet hogy nem fogok ennyire aggódni.Szeretném azt érezni hogy tudod mit csinálsz de...bizonytalan vagyok.
-Ne légy az.Légy pozitív tudod. - mosolyodott el majd az asztalon a kezemre tette kezét s végigsimította. - Tudod - harapott bele alsó ajkába - ez a rossz fiú dolog,egész jól áll. - éreztem ahogy az asztal alatt lábát végigsimítja enyéimen majd lábam közé helyezi azt.
-Amy,nyugodj le. - nevettem el magam kínosan miközben leraktam lábát a combomról.
-Na mi az,tán megilletődtél? - nyalta meg száját,ami eléggé szexi volt.A mozdulatsort nézve éreztem hogy nem bírok magammal.Próbáltam ellenállni.Lábát ismét visszatette lábam közé majd kacsintott egyet. - Hupsz,azt hiszem valaki már izgatott. - Célzott ezzel khm..kis Justinra.
-Amy,abbahagynád? Egy étteremben vagyunk. - elfojtott mosollyal próbáltam leállítani.
-Most miért vagy ilyen? - szájába vette a szívószálat s azt kezdte eszméletlen szexin nyalogatni,harapdálni.
-Na jó.Haza! Most! - álltam fel a székről majd egyik kezemmel nadrágomat takarva,másikkal pedig Amy kezét magam után rántva megindultam az ajtó felé.

Sietősen beültünk a kocsiba.Nem bírtam tovább,az izgalom átjárta testemet s muszáj volt megérintenem.Amint bezártam a kocsit kezemet combjára csúsztattam s nyelvemet szájába temetve élveztem hogy ismét érzem forró testét.Kezemet nagy gyorsasággal csúsztattam felfelé,meg sem várva a jelzést hogy csinálhatom.Egyszerűen vitt magával az érzés.Két ujjammal behatolva bugyiján,kényeztetni kezdtem mire visszafojtott nyögésbe kezdett.Párat nyomtam rajta majd gyorsítani kezdtem volna ám...megragadta kezemet majd erős szorításba fogta alkarom,jelezve azt hogy hagyjam abba.Nem értettem miért.Pedig már úgy beleéltem magam.

-Most mi az? - hisztérikusan hajtottam le fejem.Tudtam hogy ma sem lesz már több.
-Nem itt és nem a kezedtől. - felcsillant a szemem majd amilyen gyorsan csak tudtam megindítottam a kocsit s a gázra lépve elhagytam a parkolót.

Kb 10 perc alatt (ami átlagosan olyan 15-20 perc lenne) haza is értünk.Sietve kiszálltam a kocsiból s mikor Amy is kilépett a járműből,az ölembe kapva rohantam vele befelé.Szinte betörve az ajtót léptem be a házba majd be sem csukva az ajtót a lépcső felé vettem az irányt.
Villám gyorsasággal mentem be a szobába majd becsukva magunk után az ajtót az ágyra vetettem életem szerelmét.Leszaggattam róla ruháit majd sajátom is a földre került.Rávetettem magam s miután az óvszer is felkerült,kihagyva az előjátékot egyből behatoltam.Testemet végigjárta a melegség.Rég éreztem már ilyet.Amy a hajamba túrt s nagyokat nyögött.Lassan jártam be és ki majd kisebb-nagyobb gyorsítások és lassítások után elértem a végstádiumig.Gőzerőre kapcsoltam s nagyokat löktem magamon.Csípőnk egyszerre mozgott.Éreztem ahogy mosolyogva nyögni kezd.Fejét hátradöntve hatalmasat nyögött ami azt jelentette hogy ő már elment,ám én még vissza voltam így még gyorsabbra vettem a figurát.Amy egyszer csak megragadta alkaromat s átfordított.
Lovagló pózban ringott rajtam.Éreztem hogy ez így most nem a legelőnyösebb póz így csípőjét megragadva leemeltem magamról s hasra fordítottam.Ilyen pózban még talán nem is csináltuk szóval..ami késik nem múlik címszóval ismét beraktam.A gyönyör átjárta minden porcikámat,szememet lehunyva vártam hogy megízlelhessem azt a csodás mézédes érzést.Csípőjét szorongatva mozgattam testét előre és hátra segítve ezzel dolgomat.Egyre gyorsabban és gyorsabban mozgattam majd egyszer csak megálltam s egy hatalmasat löktem magamon.Amy felnyögött,s éreztem hogy ez talán egy kicsit még fájhatott is neki.Szemem sarkában egy könnycsepp jelent meg.Az a bizsergő érzés a fejemtől a talpamig átjárt.Isteni ez az érzés.Lassan kivettem s hanyatt vágtam magam az ágyon.Amy még mindig hason feküdt s mélyen a szemembe nézett.

-Köszönöm. - egy alig hallható suttogás hagyta el száját.
-Ne köszönd.Tudom hogy csodás vagyok. - tettem tarkóm alá kezeimet majd a plafont méregettem.
-Ch,szeretnéd. - csúszott oda hozzám s mellkasomra tette fejét.
-Szeretlek. - pusziltam bele hajába.
-Én is. - ölelt át.

Magunkra húztam a takarót majd lehunytam szemem.Nem aludtam csak pihentettem a retináim.Még egy dolgot el akartam intézni viszont arról nem akartam hogy Amy tudjon.

Köszönöm hogy elolvastad.Következő rész egy hét múlva vagy előbb várható.Megértéseteket köszönöm :)