2.évad 20.rész (77.rész)

Sziasztok! Szégyellem magam hogy az előző résznél megígértem hogy pár napra rá hozom a kövit és még sem hoztam de remélem hogy elnézitek nekem ugyan is két tantárgyból javítanom kellett és ez nagyon elvette az időmet.Viszont holnap felelek és végleg befejeződik számomra a tanulás (ámen*-*) szóval mostantól visszatér a rendszeres részek megjelenése.Még egyszer sajnálom hogy ennyire nagyon elkéstem! Remélem azért még pár emberke itt van és olvassa.Puszi:*

Körülbelül negyed óra múlva meghallom Amy szuszogását.Lassan leemeltem fejét mellkasomról majd kibújtam alóla.Halkan feltápászkodtam s előkerestem a füzetet amit a házban találtam.Meg akartam tudni hogy pontosan mi is van benne.Mivel kicsit sem tudok latinul ismét telefonom segítségére volt szükségem.Rákerestem egy latin-magyar szótárra s egyenként bepötyögtem a szavakat.

"Hét nap múlva meghalsz!"

Na jó,azért ilyen sablonos nem lesz.Nehéz volt összerakni a szavakat normális mondattá de végül is sikerült.Két soros szöveg jött ki ami elég furcsa volt.

"Te,ki ebbe a házba lépett,lelkedbe sarjazott e sértett szellemű ördögi lény,ki tested fiatalságára éhezve rombolja világod.Hogy kiűzd áldozatod vérével segítsd meg elkárhozását."

Na,ez volt az a pillanat amikor agyam megállt a működésben és teljesen leállt.Ez a sok adat már tényleg megterhelő.Vajon ez tényleg igaz? Vagy csak valaki hülyéskedni próbál velem.Na mindegy.Nem is foglalkozom ezzel.Majd ha lesz erre időm akkor megfejtem.
Óvatos mozdulatokkal visszafeküdtem Amy mellé majd lehunytam a szemem.Az álom hamar elért.

*Hideget éreztem a hátamon.Szemem csukva ám így is átvilágít egy erős fény s zavarja a retinám.Lassan kinyitom majd rögtön késztetést érzek hogy be is csukjam.A fény nagyon erős és még meg kellett szoknom.Ismét kinyitottam lassan s egy nagy szobában találtam magam.Nem értem.Az előbb még az ágyamban voltam most meg...hol is vagyok?
Felálltam a hideg földről majd jobban szemügyre vettem az engem környező területet.Vajon hol lehetek? Nem látok semmit csak fehér falakat és egy hatalmas lámpát.Szemem hirtelen megakad a lámpa állványán.Mintha lenne ott valami feketeség de nem látom tisztán mert a szememet elvakítja a fény.Lábamat óvatosan megemelve indultam az állvány felé.Fülemben csak a vér dobogását hallottam ahogy az izgalom miatt a fejembe szállt.Kezemet lassan felemeltem majd nyúlni kezdtem a lámpa felé mire a feketeség elillant.Fejemet azonnal utána kaptam ám eltűnt.Egy rohadt fehér szobában vagyok erre egy fekete valami csak úgy eltűnik.Ez nagyon logikus,nem igaz? Eszembe jutott hogy a filmekben mindig amikor egy helységből eltűnik valaki vagy valami ám nem tudott volna elmenekülni,az emberek mindig felnéznek és ott van az illető.Mire ez a gondolat végigfutott az agyamon,arcomat olyan gyorsasággal emeltem a mennyezet felé mint a villám.

-Áááááá!*

-Ááááááááá!
-M-m-mi a baj Justin? Shhhh,csak rosszat álmodtál! Nyugi! - ölelte fejemet mellkasához.
-Amy,Amy valami..fekete izé..és...meg..a fejemre.. - lihegtem s próbáltam magamhoz térni.
-Shhh csak egy rossz álom volt,nincs semmi baj! Itt vagyok. - túrt bele hajamba majd puha kezével megsimította arcomat.

Még a víz is levert.Olyan élethű volt.Mintha tényleg a fejemen lett volna az a valami és rágcsálta volna az arcomat.Brr még most is érzem ahogy a fogait az arcomba mélyeszti és cincálja a bőrömet.

*Reggel 9*

-Ébredj kicsim.Frenk telefonált.Ma lesz a beavatásom.Jaj annyira várom.Kelj már fel na! - lökött oldalba mire nagy nehezen kinyitottam a szemem.
-Hűűű - tátva maradt a szám. - Nagyon sexin áll ez a bőrfarmer.Hm,gyere ide. - haraptam szám szélébe mikor csábító asszonykám épp egy bőrgatyában állt mellettem és egy szál melltartóban.Kezemet csípőjére helyeztem majd lovaglóülésben magamra ültettem. - Legszívesebben most rögtön leszaggatnám rólad. - nyaltam meg számat.
-Hmm igazán? - hajolt arcomhoz majd érzékien megnyalta ajkamat. - Látnád,hogy milyen a bugyim.Eldobnád az eszed. - kacsintott.
-Igeen? Na muti. - kezdtem kigombolni nadrágját ám csalódnom kellett...
-Á-á-á. - vigyorodott el gonoszan. - Majd este. - adott egy csókot majd leszállt rólam. - Öltözz fel és menjünk.Azt mondta hogy tízre oda kell érnünk,és nem késhetünk.
-Ahh. - húztam a fejemre a takarót.- Muszáj?
-Na mi az? Az előbb még nem voltál ilyen fáradt! Gyerünk,öltözz!
-Igen is főnök! - szinte félholtan keltem ki az ágyból de azért fél tízre elkészültem.

-Menjünk. - léptem ki az ajtón majd nemsokkal utána Amy is.
-Hova mentek fiatalok? - jött ki anya is.
-Ömm.... - szívem nagyot dobbant.
-A rendőrségre.Este felhívtak hogy találtak valamit szóval ma menjünk be. - szemrebbenés nélkül szólt Amy anyához.
-Ügyes. - súgtam halkan miközben beültem a kocsiba.

Kb negyed óra és ott is voltunk.Elkezdtük a "beavatást" ahogy Amy nevezte.Nagyon nem tetszik ez nekem.Remélem azért megkíméli és még sem kell neki lelőnie senkit.

-Hozzátok be mondjuk a szöszit. - szólt Frenk a gorilláknak akik az pár másodperc múlva ott is voltak egy szőke pasassal.Az orra vérzett és láttam hogy az egyik ujját le is vágták.Kíváncsi vagyok hogy most ő mit követett el. - Lődd le. - utasította Amy-nek aki a hapsi fejének szegezte a fegyvert.Nem hittem hogy ilyen szívós feleségem van.
-Először mond el hogy mit követett el!
-Ki rabolt egy kisboltot és megölte az eladót mivel az beindította a riasztót hogy a rendőrség észrevegye hogy mi történik.
-Nem lehetne inkább olyan aki mondjuk nagyobbat vétkezett? - tette le kezét majd mélyen Frenk szemébe nézett.Ismerem már ezt a pillantást.Tudom mi jön ez után.
-Na jó.Hozzátok a késest.

Egy koszos,kócos hajú,összevert embert hoztak.A ruhája csupa vér,a lábán is alig áll.Nem hittem volna mikor megláttam hogy ő nagyobb bűnt követett el mint a másik.Inkább még meg is sajnáltam.Ám mikor meghallottunk a történetét még a kezem is ökölbe szorult.Legszívesebben fél kézzel kitekertem volna a nyakát.Képes volt egy zsebkéssel cafatokra vagdosni egy nyolc éves kislányt egy parkban az éjjel kellős közepén majd képes volt csak úgy otthagyni a tetemet.Undorító egy alak.Ezért nem is csodáltam hogy Amy gondolkodás nélkül a fejébe eresztette a golyót.Ez az alak tényleg megérdemelte a halált.Nem is értem hogy Isten miért teremtett ilyen vadállatokat.Komolyan az ilyeneket kéne kinyírni és nem a szegény ártatlan nyolcéveseket.
Ahogy Amy felém fordult,láttam az arcán hogy legszívesebben elsírná magát de akkor lőttek volna a beavatásnak és elküldték volna a gyengesége miatt.Odaléptem hozzá és szorosan magamhoz öleltem.

-Ügyes voltál! - pusziltam hajába.
-Gratulálunk! Hivatalosan is te vagy az első női maffiatag Los Angelesben. - mindenki megtapsolta mire Amy csak mosolygott.
-Biztos képes leszel rá? - néztem szemébe.
-Ühüm. - bólintott majd adott egy csókot.
-Na,akkor ma este megkezdjük az akciót.
-Mi? Már ma este? De hisz még fel sem fogta hogy mi történt! Nekem és legalább egy nap kellett mire fel tudtam dolgozni.Nem lehetne inkább holnap? Ez az akció kárára menne!
-Hát jó.Igazad van.De akkor holnap,és nem máskor.Ha nem tudja feldolgozni a kis lelke akkor repül és az akciót is lefújjuk.
-Nem lesz baj,nyugi! - szólt Amy.

A terv az hogy Amy kap egy olyan személyazonosságot ami segítségével profi bérgyilkosnak fogják őt hinni s beférkőzik a bandába azzal az ürüggyel hogy engem akar kinyírni a szakításunk miatt.Összedolgoznak és Amy szépen lassan elkezdi kinyírni az emberkéket,ekkor jövünk mi.Mivel kevesebben lesznek ezért biztos a győzelem.Jerryt pedig szépen hazavisszük és elfelejtjük ezt a rémes időszakot.