2.évad 13.rész (7O.rész)

Bocsi hogy ilyen rövid lett a rész de kövi hosszabb lesz :) Most direkt lett ilyen rövid mivel tervezek egy ...na mindegy nem akarom elárulni magam szóval jó olvasást :)) ♥

-Hogy vagy édes? - szóltam bele a telefonba.

-Szerinted?! Van már valami hír? - gyenge hangon válaszolt.

-Ezt inkább majd otthon elmondom.

-Siess haza! Szeretlek!

-Én is!

Egy kihalt rétre tévedtem.A nap sugarai fénylettek a kocsin.Kiszálltam és egy pillanatra elgondolkodtam.Vajon miközben Én itt vagyok egy tök nyugodt helyen és élvezem a napot..a kisfiam miket élhet át? A lábaimból kiment az erő és egyszer csak a földet éreztem testem alatt.Az eget vizsgáltam és vártam hogy valami ötlet villanjon meg az agyamban..de semmi.Lehunytam szememet.Koncentráltam.Hirtelen felugrottam és beültem a kocsiba.Nem gondolkoztam csak hajtottam.Nyomtam a gázt amennyire csak tudtam.

-Apa! Apa hol vagy?! - ordítva léptem be a házba.

-Mi van fiam? - jött ki a konyhából.

-Van egy ötletem! Gyere.

Elmentünk ahhoz a pasashoz akinél reggel voltunk és részletesen elmeséltem nekik a tervemet.Láttam az arcukon hogy meg vannak elégedve de még is volt egy kis para a dologban.Ám így is bele mentek.Most már volt egy tervünk,megvoltak az emberek.Már csak végre kellett hajtani.Na meg persze mivel nem szeretnék hazudni Amy-nek el akarom neki mondani hogy mi történik.Miután mindent megbeszéltünk kocsiba ültem és hazamentem.
Amy ismét kisírt szemekkel aggodalmaskodott a kanapén anyával.Annyira rossz így látni őt.Lehet hogy én nem mutatom ki annyira mint ő,és próbálok erős lenni de belül én is összetörtem.Az a legrosszabb a dolgokban hogy mikor a legjobban akarnék segíteni és megvédni a családom..nem vagyok rá képes.Nem vagyok képes megvédeni a saját családom pedig megfogadtam hogy soha nem engedem őket veszélybe és még is.Egy apának ez a leges legrosszabb érzés a világon.

-Amy,feljönnél velem a szobába kérlek.

Felállt és mind aki nem is él valahogy feltápászkodott a lépcsőn.Megszakad a szívem hogy így kell őt látnom.

Leültünk az ágyra s egy nagy sóhaj után belekezdtem a mondandómba.

-Figyelj,édesem.Történt pár dolog ma amit szeretném ha tudnál.
-Úristen ugye nincs baja Jerry-nek??
-Sajnos nem tudom.Viszont..
-Ahj mond már...
-Nem tudom hogy hogy is kezdjem.Szóval inkább kezdem a legelején.Mikor reggel elmentem apához akkor elmondott magáról nekem egy olyan dolgot amit soha nem mondott.Nézd,próbálom a lehető leggyengédebben elmondani de ezt egyszerűen nem lehet szóval csak egyszerűen kimondom.Apám a maffia vezére és egy régi ügye miatt rabolták el Jerry-t hogy pénzt csikarjanak ki belőle.És mivel soha nem hagynám hogy baja essen a fiúnknak ezért...én is beléptem hozzájuk.Tudom hogy most nagyon ki fogsz akadni de kérlek próbáld meg úgy felfogni a dolgot hogy most mindent a kisfiamért teszek.Tudom hogy oltári hülyeség volt és tudom hogy ennek még nagy következménye lesz de...megéri! Ha ezzel megmentem Jerry-t akkor megéri!
-Mi?? Most komolyan beszélsz vagy csak próbálod te is húzni az agyamat?
-Nem..én nem! Kérlek nyugodj le!
-Hogy nyugodnék már le mikor a gyerekemet elrabolták és kitudja hol van te meg még ilyen hülyeségekkel idegesítesz? Menj most el,kérlek! Egyedül akarok lenni! - dühödött fel.Arca eltorzult,alig ismertem rá.Lehet hogy nem kellett volna elmondanom neki.Lehet hogy jobb lett volna ha egyedül oldom meg a dolgot.
-Hát jó.. - kissé megijedve mentem ki a szobából.Soha nem láttam még ilyen mérgesnek.

Lehuppantam a kanapéra s megdörzsöltem szemeimet.Anya közben odaült mellém s tudta hogy valami baj van így faggatni kezdett.

-Te mit tennél ha engem rabolt volna el valaki és nem tudnál tenni értem semmit? Ha egyedül lennél és senki sem tudna segíteni akkor mit kezdenél? És úgy hogy tudod hogy a rendőrség sem segít?! Te nem folyamodnál olyan módszerekhez amiről senki sem tudhat mert például illegális vagy le is csukhatnak érte? Te nem tennél meg mindent azért hogy újra láthasd a gyereked gyönyörű mosolyát? Hmmm? - a szememből egy könnycsepp gördült ki miközben anyát bombáztam a kérdéseimmel.
-Tudod,kicsim,el tudom képzelni hogy mit is érzel most.Tudom hogy nehéz és hogy úgy érzed magara maradtál.De kérlek,ne tégy semmi olyat amit utólag megbánnál! Légy észnél és gondolkozz!
-De olyan nehéz! - dőltem a vállára.
-Tudom,kicsim,tudom.De erősnek kell lenned! Ki kell tartanod Amy mellett.
-Tudom.És én próbálkozom de egyszerűen..mintha semmi megoldás nem lenne.

Beszélgetésünkbe a telefonom csörgése zavart bele.Apa volt az.Loholt a telefonban és azt mondta hogy segítsek mert valaki üldözi.Megkérdeztem hol van mire nagy nehezen kinyögte s egyből kaptam is fel a kabátom s mentem hozzá.Természetesen a fegyvert is vittem.Mióta magamnál tartom olyan gengszternek érzem magam.Pedig még csak azt sem tudom hogy kell normálisan megfogni.Nem hogy lelőni vele egy embert.Sokat gondolkozom hogy vajon jól döntöttem e..ám mindig Jerry-nél lyukadok ki és akkor minden kétségem elszáll.Tudom hogy meg kell védenem a kisfiamat és meg is fogom!

Mikor a pontos címre értem,pontosabban egy elhagyatott raktárhoz,kiszálltam a kocsiból és körül néztem.Ám elég fura volt hogy két kocsi is parkolt a ház mögött de ember sehol.Egy kattanást hallottam majd a tarkómon egy hideg nyomást éreztem.

-Áhh,szóval te vagy az a híres Justin Bieber?! Öröm veled találkozni. - jött elő az sötétből egy férfi.Tisztára olyan volt mint a filmekben.
-Térdre! - mordult rám a mögöttem lévő gorilla aki a fegyvert tartotta a tarkómhoz.
-Ki maga? És hol van az apám? - néztem az előttem 5 méterre álló pasast.