2.évad 14.rész (71.rész)

-Édesapád nem is beszélt rólam? Hmm..csodálom. - csillogtatta meg fekete fogait amitől hányingerem lett.
-Még egyszer kérdem,ki maga és mit akar tőlem? - ekkor még egy alak tűnt fel a sötétben.Mikor megláttam ki az teljesen összezavarodtam. - Apa?

Hirtelen egy erős ütést éreztem a fejemen majd minden elsötétült.Nem érezte semmit,nem hallottam semmit.Minden kapcsolatom megszűnt a világgal.Csupán a gondolataimat hallottam.
Mintha öt másodpercig lettem volna csak kába,egyszer csak ismét kinyílt a szemem.Egy sötét hideg szobában találtam magam.Gyors felugrottam s a rácsos ablakhoz mentem.A koszos szúnyogháló eltakart mindent így nem tudtam felmérni hogy hol is lehetek éppen.Ahogy elnéztem már nem a raktárban vagyunk.Az sokkal romosabb volt.
Mivel tudtam hogy a kiabálással nem érnék semmit így az eszemre hallgattam.A telefonomért nyúltam ám nem volt a zsebemben így a farzsebemben lévő csipogót vettem kézbe.Küldtem egy üzenetet Scoonak majd Fredonak is.Mivel a telefonomon van nyomkövető így letudják kérni hogy hol van.Most már csak abban kell reménykednem hogy itt legyen a épületben.
Még mindig nem értem hogy apa mit keresett a pasas mellett..és miért nem segített? Egyáltalán hogy kerül ide? Ezek szerint akkor nem is üldözték.Csak idecsalt volna? Képes lett volna elárulni a saját fiát? Nem..biztos hogy nem tenne ilyet.

-Ébresztő hercegnő! - rontott be az a gorilla. - Ne,egyél! - ledobott az ágyra egy záraz félig megcsócsált kenyér darabot.
-Kössz.Nem vagyok éhes. - fintorogtam. - Hol vagyok?
-Ezt most komolyan kérded? - nevetett fel. - Nem képzeled hogy elmondom hogy hol vagyunk, mikor épp fogva vagy tartva.
-Beszélhetek apámmal? - néztem rá lenézően.
-Most be kell érned velem. - förmedt rám.
-Akkor inkább egyedül leszek. - elterültem az ágyon s úgy tettem mintha nem is izgatna hogy épp mi is történik.
-Te valami elmefogyatékos vagy? Vagy ennyire kikészített a nagy hírnév? Nehéz munka lehet minden nap a pénzt számolgatni.Chh. - szánalmasan nézett rám.
-Hát figyelj..aki letesz valamit az asztalra annak előbb-utóbb megjön a gyümölcse. - kacsintottam egyet majd a fal felé fordultam mutatva ezzel hogy nem vagyok rá kíváncsi.
-Hé,Hicky! Gyere! - hallottam a folyosóról egy hangot majd a gorilla bácsi megfordult és kiment a "cellámból".

Most komolyan Hicky a neve? A kutyámnak nem adnék ilyen nevet.Miután kilépett hangosan nevetni kezdtem.Remélem meghallotta.
Pár perc múlva ismét nyílott az ajtó zárja.Apa lépett be.

-Apa,elmagyaráznád hogy még is mi folyik itt? Miért nem segítettél? Vagy egyáltalán miért csaltál ide? És ki ez az ember? Tud valamit Jerryről? - ugrottam fel s ingerülten támadtam neki.
-Nyugodj le fiam! Tudom hogy most össze vagy zavarodva de meg tudom magyarázni.Direkt csaltalak ide.Ez a férfi Jack egyik emberek,Frenk.Azért van itt mert ő tudja hol van Jerry.
-De akkor engem most miért zártatok be? Ugyan olyan jogom van tudni a dolgokat mint neked.
-Ő nem bízik benned.Azt mondja hogy nem érdemes kockáztatni a dogokat.Tudod marha nagy a tét.Ha lebukunk akkor Jack kinyírja őt,téged meg simán kicsinál.Még csak most kezdted ezt a "szakmát" és nem tudja hogy meg lehet e benned bízni.
-Beszélni akarok vele!
-Nem hiszem hogy jó öt...
-Beszélni akarok vele! - vettem hangosabbra a hangsúlyt.
-Hát jó.

Miután apa kiment hangokat kezdtem hallani kintről.Szorosan az ajtónak simultam.Valaki közeledett a folyosón így hátrálni kezdtem.

-Mi akarsz? - lépett be Frenk.
-Bízhatsz bennem! Visszaakarom kapni a fiamat! Ha nem lennék megbízható már különben is elmehettem volna a rendőrségre.De bármit megteszek csak hogy visszakapjam a fiamat! Ha kell megölöm azt aki fogva tartja csak bízz bennem és ne tarts itt! Nem bírok itt ülni és várni amíg meg nem tudok valamit.

Láttam  az arcán hogy elgondolkodik a válaszon. -Csak egy kérdést teszek fel,és ha nem jól válaszolsz,itt maradsz. - üres arccal nézett rám.
-Oké!
-Ha a gyereked és az apád élete lenne a tét..kit mentenél meg?
-Ez milyen kérdés? Erre lehetetlen válaszolni.
-Épp ez az.
-Akkor miért tetted fel pont ezt a kérdést?
-Mert nem bízok benned!
-Mit tegyek hogy ez változzon?

Sarkon fordult majd mikor kilépett az ajtón visszanézett.

-Na mi van nem jössz?
-Hova megyünk? - értetlenkedtem.
-Bebizonyíthatod hogy bízhatok benned.

Egészen az udvarig mentünk ahol négy ember lefogott egy szerencsétlen megkötözött pasast.Rosszat sejtettem.Meg álltunk szemben velük majd Frenk felém fordult s a kezembe nyomott egy pisztolyt.

-Lődd le!
-De hát azt sem tudom mit követett el!
-Megerőszakolt egy 13 éves kislányt aki a suliból ment hazafelé.Szerencséjére pont észrevettem és leszedtem róla ezt a vadbarmot.
-Idáig süllyedt? - néztem a pasasra szánakozva.
-Na lődd le!
-De nem tehetem.
-Dehogy nem! Ő egy olyan dolgot követett el ami nem való ebbe a városba!
-De akkor sem! - szóltam ingerülten.
-Lődd már le az istenit! - ordított egy hatalmasat mire annyira megijedtem hogy meghúztam a ravaszt.

A pisztoly elsült a pasas pedig lassan a földre dőlt.A fegyver hirtelen olyan nehéz lett hogy nem bírtam tovább a kezembe tartani így elengedtem.Homályosan láttam és szédültem.A vér kiáramlott a lábaimból.Alig bírtam talpon maradni de tudtam hogy ha térdre esem gyengének hisznek majd.

-Nehéz volt?
-Bízol már bennem? - néztem rá üveges tekintettel.
-Úgy látszik te tényleg bármire képes lennél,még ki kell ugyan érdemelned a teljes bizalmamat de ez most elég annyira hogy nem kell itt maradnod.Viszont haza se mehetsz.
-Azért a telefonomat visszakapom? A feleségem már biztos aggódik.
-Ááhh szóval van egy Mrs.Bieber is?! Hmm jó tudni.Ám neki sem mondhatsz semmit.
-Nem is állt szándékomban.
-Helyes. - kacsintott egyet majd a kabátzsebéből előrántotta a telefonomat.