2.évad 16.rész (73.rész)

Bocsi hogy késtem :s Nem volt időm..de most itt vagyok és meghoztam a kövi részt. :) Remélem tetszeni fog.Jó olvasást ♥

-2 nap...2 napja mászkálunk össze-vissza és semmi.Éhes vagyok,szomjas vagyok és álmos.Meddig akarsz még itt lenni? - panaszkodtam.
-Szerinted én nem akarok haza menni? Ugyan úgy éhes és álmos vagyok mint te.
-Legszívesebben felhívnám Amy-t.De Frenk,Frenk nem akarja.Ahj szar minden. - kiabáltam egy nagyot.
-Lenyugodnál végre?
-Bocs. - dörzsöltem meg a szemem.
-Hívd fel.
-Mi? - fejemet felé kaptam és próbáltam megérteni hogy most viccel vagy csak olyan éhes hogy azt sem tudja mit beszél.
-Hívd fel.Kitudja,lehet hogy Jerry-ért ő is segíteni akar majd.
-Hát te beteg vagy.
-Szerintem egy próbát megér.
-Nem,nem ér meg! Nem akarom ebbe belekeverni.Nem akarom hogy ő is belefolyjon ezekbe az ügyekbe.

Nem szólt semmit csak vállat vont.
Az éhség és szárasság kezd teljesen kikészíteni.Alig bírok talpon maradni,kezdek homályosan látni,itt meg csak semmitérő bogyók vannak.Az erdő pedig mintha egy véget nem érő labirintus lenne.Lehet tényleg fel kéne hívnom Amy-t.Végül is már elmondtam neki hogy mibe léptem be.Lehet hogy megértené.De mi van ha még sem? Mi van ha csak még idegesebb lesz? De az is lehet hogy rögtön ide jönne és segítene.

-Hívd már fel az istenit! - nyűgös arccal kérlelt apa.
-De mi van ha...
-Ne gondolkozz csak hívd fel! - vágott szavamba.

Zsebembe nyúltam s tárcsázni kezdtem.Kicsengett.Amy csilingelő hangja zene volt füleimnek.Jó volt végre hallani őt.Szavaiban aggódást és idegességet szűrtem le.Először csak élveztem lágyan szóló hangját majd a tárgyra tértem.Miután nagy nehezen elmeséltem neki a történteket,legnagyobb meglepődésemre nem kérdezgetett és elhitte amit mondok.

-Kérjétek a le a telefonkövetőt és mérjétek be hogy hol vagyunk.
-Okés,Scooval hamarosan ott vagyunk. - ekkor apa kivette a kezemből a telefont
-Hozzatok sok-sok kaját! - szólt bele mire én csak felnevettem.

*másfél óra múlva*

-Te is hallottad? - néztem apára miután reccsenés hallottam.
-Mit?
-Hát ezt. - megint hallottam.
-Biztos Amy-ék azok.
-Várj,bukj le! - rántottam magammal apát s elbújtunk egy nagy fa mögé,mikor megpillantottam egy férfit,kezében egy pisztollyal.
-Ez nem Scooter! - súgta.
-Nem mondod? - néztem rá hülyén.
-Ez nem Jack egyik embere?
-Honnan tudjam?! Azt sem tudom hogy Jack hogy néz ki.
-Shh,közelebb jön.

Szívem nagyokat dobbant ám mikor orrom elé lépett a fickó egyszer csak minden lelassult.A hangokat kizártam és csak arra koncentráltam hogy előbb előrántsam a fegyveremet minthogy ő lepuffantson.Olyan gyors voltam hogy észre sem vettem hogy meghúzom a ravaszt.Viszont arra figyeltem hogy ne öljem meg így csak a vállába lőttem.Egyenesen a földre zuhant majd apa ráugrott és lefogta.

-Ki vagy? Kinek az embere vagy?
-F-F-Frenk küldött értetek.
-Hoppá,úúh bocs haver,azt hittük Jack embere vagy. - levettem pulcsimat s sebére nyomtam.
-Justin! Justin itt vagy? - ismerős hangok jutottak fülemhez.
-Ezek biztos Amy-ék lesznek.Menj majd én segítek neki. - apa átvette a pulcsit én pedig a hang felé siettem.
-Itt vagyunk! - szóltam vissza majd hamarosan meg is pillantottam Amy gyönyörű arcát.

-Szia kicsim,annyira hiányoztál. - öleltem magamhoz szorosan majd adtam neki egy csókot.
-Szia édes,te is hiányoztál.Hoztam kaját.Minden rendben van? - nézett rám csillogó szemekkel.
-Ahh,életmentő vagy! Hát..tudod akiről beszéltem aki elrabolta Jerry-t na azt hittük hogy ideküldte az egyik emberét és meglőttem,de aztán kiderült hogy még sem az övé hanem Frenk küldte így most ott van egy vállba lőtt ember aki vérzik szóval el kéne a segítség.
-Jézus,hol van? Vezess oda! Addig egyél tessék. - s kezembe nyomott egy egész kosárnyi kaját.A szemem már kopogott az éhségtől.

Pár óra múlva már otthon is voltunk.Lepakoltunk és apával elmentünk Frenk-hez hogy vissza vigyük a pasast.Mivel kezdett fogyni a fegyvertáramból a lőszer fel is tankoltam ugyan is biztos szükségem lesz még rá.