2.évad 12.rész (69.rész)

Egész éjjel nem aludtunk.Vártuk a rendőrség vagy apa jelentkezését.De semmi..Már hajnalban az utcákat járkáltam hogy hátha kirakta őt az utcára vagy ilyesmi...de semmi.Elmentem apához hogy hátha találtak valamit.

-Na? Valami? Akármi? - éreztem hogy biztos nem lesz semmi szóval nem éltem bele nagyon magam.
-Elég érdekes dologra akadtunk.Páran látták ahogy Jerryt berakják egy fekete autóval majd sebesen elhajtanak északnak.Valaki a rendszámot is látta de azt mondta hogy nem jegyezte meg a végét.Szóval eddig azt tudjuk hogy egy fekete Mercivel elrabolták Jerry-t.
-Hát azért ez is valami.
-Igen...és..Fiam! El kell neked mondanom valamit. - hangja kissé elhalkult és idegessé vált.
-Mit?
Szemét behunyta majd sóhajtott egyet. -Miattam vitték el.
-Mi? - nem értettem hogy miről beszél.
-Miattam van minden!
-Már miért lenne miattad? - értetlenkedtem.
-Tudod..ezt olyan nehéz elmagyarázni.Nem tudom hogy észrevetted e már de..a városban egyre kevesebb a balhé.
-Ja.
-Na hát..az azért van mert..
-Ahj nyögd már ki nincs erre erőm most.
-Én vagyok a maffia vezére. - ekkor előhúzott a kezéből egy pisztolyt bizonyítékként.
-Mi? - a vér megállt az ereimben.Nem tudtam elhinni.Az apám egy maffiózó lenne?! Lehetetlen. -Most csak hülyéskedsz. - nevetéssel próbáltam leplezni hogy mit is érzek.
-Sajnos nem.
-De..és mióta? Vagy hogyan? És mit csinálsz te ott? Vagy mi a..? Embereket is ölsz? - ébredtem rá hogy tényleg nem viccel.
-Mikor te megszülettél..ezért is hagytam ott anyádat.Akkoriban még nem ilyen volt az élet.Mindenhol bűnözések és gyilkosságok..nem akartam hogy így nőj fel.Tudtam hogy velem nem lennétek biztonságban..és még túl fiatal is voltam egy gyerekhez.
-És anya? Rá nem gondoltál? Hogy ő min megy keresztül? Vagy hogy ő is ugyan olyan fiatal egy gyerekhez mint te? Vagy rám? - a hangom megcsuklott. - 8 évesen az utcán kerestem a pénzt hogy tudjunk enni.Te meg csak a seggedet pihentetted a sok pénzen! - ordítottam.Igazából nem is rá voltam dühös.Valahol meg tudtam érteni.Leginkább az idegesség és az aggódás gyűlt bennem össze annyira hogy üvöltés formájában most kitört.
-Tudom...tudom..És utólag iszonyatosan megbántam hisz itt vagy te..egy csodás férfi aki felépítette az egész életét és egyes egyedül sikerült neki ide elju...
-Nem! Tévedsz! Nem voltam egyedül..hisz te is meg anya is segítettetek rajtam.Sajnálom..én..én nem akartam kiabálni csak.. - elszakadt a cérna.A könnyek amiket egész eddig tartogattam megindultak.
-Gyere ide! - lassan közelített s megölelt.Szorosan fonta körém kezeit.Rég öleltem már meg.Most végre megint úgy éreztem hogy van apám.Csak kár hogy pont az ilyen alkalomkor történik ez.
-És most akkor mi lesz?
-Megkeressük az unokámat! Te menj haza Amy-hez én pedig végzem a dolgom. - kacsintott egyet majd a telefonjáért nyúlt.

*Otthon*

-Hol voltál? - Amy kisírt szemekkel várt az ajtóban.
-Apánál.Megkérdeztem tud e valamit.
-És?
-Nem sok.Valaki látta ahogy egy fekete Mercibe tuszkolják Jerryt majd északnak elhajtanak vele.
-Justin. - omlott a nyakamba. - Én ezt nem bírom! Bele fogok bolondulni!
-Shhh! Itt vagyok! Ne félj! Mindent a kezemben tartok. - tudtam hogy ez pontosan nem így van...de legalább ő ne idegeskedjen.

Felvittem a szobába és lefektettem.Próbáltam megnyugtatni.gyorsan főztem neki teát és megvártam amíg elalszik.Szerencsére anya is hazaért szóval rábíztam hogy figyeljen rá.
Tudtam hogy nem hagyhatok mindent apára.Nem bírok itthon ülni és várni miközben a gyerekemet kitudja hova vitték és mit csinálnak vele.
Kocsiba ültem és visszamentem apáékhoz.Nem volt otthon.Erin,apa élettársa viszont elárulta hogy átment az egyik haverjához.Gondoltam az biztos nem egy ártatlan baráti összeröffenés így elmentem ahhoz a fickóhoz.Mikor bekopogtam egy hatalmas fekete férfi -kb. 200 kilós lehetett- nyitott ajtót.Nyeltem egy nagyot s megkérdeztem hogy ott van e apa.Mikor meghallotta az "apám" szót meg sem várta  a mondatom végét de már (mintha a herceget engedte volna be a palotába) tárta ki nekem az ajtót.A szemeim kikerekedtek majd pár másodperc után észhez tértem s beléptem.A hangok felé mentem s a nappaliba értem ahol apám és még 3 férfi beszélgettek.Egy kis asztalt ültek körbe ami tele volt drogos zacskókkal,fűvel és vagy 5-6 pisztollyal.Próbáltam nem odafigyelni rá de lehetetlen volt.

-Ááá fiam,hát te? - nagy vigyorral köszöntött.
-Te drogozol is? - gondolhattam volna hogy a maffia vezére nem egy ártatlan szentfazék de azért....furcsa így látni az apámat.
-Mi dehogy is! Na jó de. - mindenki röhögni kezdett.Fura hogy csak én nem találtam viccesnek a dolgot.
-Na mindegy.Azért jöttem hogy segítsek.
-Nem,nem fiam! Ez nem neked való!
-Akkor én is be szeretnék szállni a maffiába! - mindenki rám nézett és a lélegzetük is elállt.
-Dehogy szeretnél. - törte meg a csendet.
-De! Ha ezzel megtalálhatom a kisfiamat akkor bármire képes vagyok!
-Jól meggondoltad? - szólt az egyik fószer.
-Igen! - jelentettem ki határozottan.

Apa csak a fejét rázta a többiek meg lehajtották tekintetüket.Tudtam hogy ezzel a kijelentésemmel mindent megváltoztatok..de nem érdekel! Tudom hogy már nem fordíthatom vissza ezek után a dolgokat de a fiamért bármire képes vagyok.

-Nos fiam,akkor üdv a bandában. - hallottam a hangján hogy nem akarja igazán.
-Viszont én nem fogok drogozni!
-Nem is engedném! - nézett rám s a kezembe nyomott egy pisztolyt. - Viszont erre szükséged lesz.

Nem szóltam csak a fegyvert néztem.Miközben a kezemben szorongattam eszembe jutottak azok a pillanatok mikor a telefonhívást kaptuk,majd mikor beértünk az oviba és megtudtuk a hírt.A gyomrom összerándult s dühös lettem.Dühös voltam magamra.Dühös voltam arra aki elvitte a fiamat.De legfőképp dühös voltam erre a kibaszott világra.Miért kellett ilyen embereket a világra hozni? Miért vannak ilyen vadállatok a földön? Miért csinálják ezt? Miért?

-Viszont,apa,még mindig nem mondtad el hogy miért miattad vitték el Jerry-t.
-Hát nem érted? Engem akarnak kikészíteni a családomon keresztül.Pár éve a legjobb haverommal,Jack-kel egy hasonló ügyön voltunk.Az ő kislányát is elrabolták.Éjjel-nappal keresgéltünk,alig ettünk és még sem találtunk rá.Az egyik délután egy telefon hívést kapott ismeretlen számon az el rablótól.Pénzt követelt a kislányáért cserébe.Nem tudtuk ki az és még is belementünk.összeszedtük a pénzt és egy megbeszélt találkára mentünk.Kiderült hogy az el rabló az az én...apám.Ő nem ismert fel engem de én őt igen.Jack előkapta a pisztolyát és lelőtte.A szemem előtt esett a földre az apám.Ekkor Jack a kislányáért szaladt ám apám emberei meglőtték mire az én embereim is lőni kezdtek.Mindenkit kinyírtak.Jack az egyik szemét vesztette és sajnos a kislányát is.Az én embereim lőtték le.Az óta Jack lett a legnagyobb ellenségem.Bosszút akar állni a kislányáért ezért rabolta el Jerryt.Nem akartam elmondani reggel mert tudtam hogy még jobban megijednél de mivel már közénk tartozol,muszáj volt erről tudnod.
-De miért pont Jerryt? Miért nem engem? Hisz én vagyok a fiad.
-Mert Jerry-vel téged is meg tud sebezni és engem is,sőt az egész családot.Jerry-vel sokkal több pénzt tud kifacsarni belőlünk.
-De ha csak pénz kell neki akkor én adok! Csak adja vissza a gyerekemet!
-Ez nem így megy sajnos.Nem bízhatunk meg benne.
-Hol van most?
-A..azt nem tudom.
-Akkor keresd meg! - dühösen kiviharzottam s kocsiba ültem.

Los Angeles legüresebb utcáira mentem s olyan gyorsan száguldottam amennyire csak bírta a kocsi.Így próbáltam levezetni a dühömet.